kulcsszavak alapján is kereshetsz

2013. január 13., vasárnap

Helyzetjelentés

Sziasztok Drágáim!
Egy picit elhavazódtam, de igyekszem hozni az új fejezeteket. Jövő héten lesz várható a Moonlight 15. fejezete, és ma igyekszem összehozni a Testvér - szeretet 5. fejezetét. Még ebben a hónapban a Vérmágiát is szeretném folytatni, illetve kilátásban vannak a Fight! és a Modern Mese - Rachel Winstead és Cedrick Rawlins története következő fejezetei is. Pontos időpontot nem tudok mondani, sok a tanulnivaló, ráadásul jövő héten van a szalagavatónk is.
Köszi a kitartást!
pusszancs <3>

2012. december 28., péntek

Tételek - Történelem



Történelem – 16. tétel
 
Mutassa be az Osztrák – Magyar Monarchia kialakulásának folyamatát és az állam berendezését!

Szempontok:
I.                   1849 – es fegyverletétel
II.                Februári pátens
III.             Haynau rémuralma
IV.              Deák „húsvéti cikke”
V.                 Kiegyezés tartalma
VI.              Horvát kiegyezés
VII.           Nemzetiségi törvény


I.
Görgey elkerülő hadművelettel 1849. augusztus 9 – én érkezett meg Aradra, hogy egyesüljön a többi hadtesttel. Az összpontosított erők vezetésére kinevezett Dembinsky viszont Arad helyett Temesvár irányába vezette a főerőket, ahol augusztus 9- én a fővezérséget átvevő Bem csatát vesztett. Kossuth elmenekült az országból, Görgey teljhatalmat kapott.
Görgey 1849. augusztus 13 – án Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt, abban bízva, hogy a cári diplomácia megakadályozza a bécsi udvar megtorlását.

II.
A Habsburg Birodalom belső reformja 1860 – 61 - ben zajlott le. Ezt fogalmazta meg az októberi diploma és a februári pátens.
Az 1860. október 20 - án kelt diplomában az uralkodó birodalma népeinek olyan állami alaptörvényt „ajándékozott”, amelyben ugyan megtartotta a végrehajtó és a törvényhozó hatalom irányítását, de ígéretet tett arra, hogy uralkodói hatalmát alkotmányos intézmények által gyakorolja. A végrehajtó hatalom központi szerve a birodalmi kormány maradt. Magyarországon a diploma visszaállította az ország igazgatásában a részleges önállóságot.
Az 1861. február 26 - i pátens kétkamarás birodalmi gyűlést hozott létre, amelyet törvényhozói jogokkal ruházott fel. A birodalmi gyűlés a tartományi gyűlések fölé – az így kezelt magyar országgyűlés fölé is – rendeltetett. Az államhatalom legfőbb eszközei továbbra is az uralkodó kezében maradtak. Az uralkodó korlátlan joga maradt a külügy és a hadügy irányítása, a fegyveres erőkkel való rendelkezés, és a költségvetés ügyében sem dönthetett a tanács. A birodalmi gyűlés alsóházába az egyes országgyűlések delegáltak képviselőket: a 343 helyből Magyarországot 85 illette meg, Erdélyt 26, Horvát - Szlavónországot 9.
A pátens az osztrák tartományokban az alkotmányosság igen szűk, de mégiscsak létező formáját valósította meg. Az olaszok és a magyarok szembefordultak vele, mert nemzeti önrendelkezésüket sértette az összbirodalmi kormányzás elve.

III.
A világosi fegyverletételt követően a bécsi kormány kiszolgáltatta Magyarországot Haynau bosszúvágyának. 1849. október 6 – án Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnököt, Aradon a honvédsereg 13 tábornokát. Még október folyamán a terror áldozata lett Csányi László közlekedésügyi miniszter, Kazinczy Lajos tábornok. Közel 120 halálos ítélet, 1200 fő bebörtönzése. Ezen felül mintegy 50 ezer főt besoroztak a császári seregbe.
Az európai közvélemény nyomására 1850 nyarán a bécsi udvar menesztette Haynaut.


IV.
Ferenc József megengedte az 1861 - es választások kiírását, melynek eredményeként februárban 1849 után először újra összegyűlt a magyar törvényhozás. A képviselőválasztást a Deák Ferenc vezette Felirati Párt nyerte meg, a 410 - ből 250 mandátum (58%) lett az övék. Épphogy összeültek, 1861. február 26 - án az uralkodó kiadta az ún. februári pátenst, amely a tartományi gyűlések fölé egy birodalmi gyűlést rendelt és egyben nyilvánvalóvá is tette, hogy az egész dolgot csak azért hagyta, hogy pátensét Magyarországon törvényesen is bevezethesse. Ezt értelemszerűen a parlament elutasította, mire Ferenc József feloszlatta a gyűlést és ideiglenes, átmeneti állapotot, más néven provizóriumot hirdetett és újra az aktuális osztrák belügyminiszter, azaz Anton von Schmerling lett ennek az adminisztrációnak a magyarországi feje. Ausztria külpolitikai helyzetének további romlása azonban arra sarkallta a bécsi udvart, hogy közeledjék a magyarokhoz. Deák is felismerte, hogy a passzív ellenállás nem tartható fenn, s hajlott a bécsi udvarral való alkura.
A bécsi udvar felvette a kapcsolatot Deákkal. A titkos tárgyalások eredményeképpen 1865. április 16 – án a Pesti Naplóban megjelentette Deák a „húsvéti cikkét”. Hajlandóságot mutatott arra, hogy Magyarország érdekeit összhangba hozza a birodalom biztonságával.

V.
1866 - ban kitört a porosz – osztrák – olasz háború, amelyben az Osztrák Császárság a königsgrätzi csatában súlyos vereséget szenvedett Poroszországtól. A bukás látványos és egyértelmű jelzés volt Ausztria számára, hogy a birodalom fennmaradó részének egyben tartásához ki kell, hogy egyezzen a magyarokkal.
1867 – ben hosszas tárgyalások után megszületett a kiegyezés (1867. évi XII. törvénycikkely). Az uralkodó elismerte az 1848 – as törvényeket és felelős kormány megalakításával bízta meg gróf Andrássy Gyulát. Ezt követően Ferenc Józsefet királlyá koronázták, s kezdetét vette a dualizmus kora (1867 – 1918).
A kiegyezéssel létrejött a kétközpontú, dualista államszervezet, az Osztrák – Magyar Monarchia.
A birodalom két részre oszlik, az örökös tartományokra és Magyarországra. Viszonyuk a paritás elvén nyugszik. Kapcsolatukat a Pragmatica Sanctio alapján szabályozták, tehát közös az uralkodó, elválaszthatatlanul egybe vannak kapcsolva és egymásnak közös védelemmel tartoznak. Mindkét birodalomfél külön kormánnyal és országgyűléssel rendelkezik, azonban a had-, kül-, és ezek pénzügye közös. A közös ügyek vitelére közös minisztériumokat hoztak létre, ezek miniszterei a két országgyűlésből választott 60 – 60 tagú delegációnak voltak felelősek. A hadsereg irányítása az uralkodó felügyelete alatt maradt, ezért létrehozták a közös hadsereget, illetve felállították a 100 ezer fős Magyar Honvédséget.
A politikai kiegyezés mellett létrejött a gazdasági kiegyezés is. Magyarország és Ausztria kereskedelmi- és vámszövetséget kötött. Ennek értelmében a pénzrendszer és a jegybank közös, egységes a mértékrendszer. Kialakult a vámegység. A tőke és a munkaerő szabadon áramolhatott. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték, újratárgyalással lehetett meghosszabbítani vagy módosítani.

VI.
1868 – ban megszületett a horvát – magyar kiegyezés is. Magyarország elismerte a horvátokat politikai nemzetnek. Horvátország beligazgatási autonómiát kapott, élén a bán állt, de közös uralkodóval bírt Magyarországgal. A közös ügyek a magyar országgyűlés hatáskörébe tartoztak, ahova Horvátország is küldött képviselőket, és a magyar kormányban helyet kapott egy horvát miniszter is.


VII.
A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében az országgyűlés 1868 - ban megalkotta a nemzetiségi törvényt. Ez a magyar liberalizmus kiemelkedő alkotása. A törvény lehetővé tette a magyar államnyelvet, de használata csak a legfelsőbb szinten volt kötelező. A megyékben, ha a közgyűlés egyötöde is úgy akarta, a nemzetiségi nyelv jegyzőkönyvi nyelv lett. Az oktatás, egyházi ügyek, igazságszolgáltatás, közigazgatás a nemzetiségek saját nyelvén folyhatott. A törvény azonban a nemzetiségek igényeit nem elégítette ki, mert autonómiát nem biztosított.

2012. december 24., hétfő

Karácsonyi szösszenet

Ezzel a kis, apró tanulsággal megáldott akármivel kívánok nektek gyönyörű ünnepeket! Szeretlek Titeket! Sok - sok puszi : Nikki :)

Egyre sűrűbben havazott. A szél süvített a kihalt utakon. A házakból karácsonyi énekek akkordjai szűrődtek ki. A takaratlan ablakokon akaratlanul is meglátta megannyi család boldog pillanatait. A szép, fényárban úszó karácsonyfákat, a csillogó papírokba burkolt ajándékhalmokat, a gőzölgően meleg pitéket. A felhőtlenül kacagó gyermekeket és a meghitten összebújó szülőket.
A szemei előtt feltárult egy kép. Nem hitte volna, hogy még ennyire tisztán emlékszik rá. Hiszen annyi esztendeje már. Ráadásul próbálta az év minden percében elfojtani. De most nem sikerült. Már megint. Az ünnepek mindig ezt hozták ki belőle. Csupán egy női szempár volt. Ragyogó smaragdzöld, hosszú fekete pillákkal körülölelve. A szeme sarkában nevető ráncok futottak össze, ahogy beszélt hozzá.
- Kicsi Lena Maria. Az én gyönyörű kislányom. Csodaszép vagy. Bizony. Apa is nagyon büszke az ő kicsi lányára. Egy apró kis karácsonyi angyalka vagy, tudod - e? Köszönöm ezt a csodás ajándékot, kicsi Lena!
Az egyetlen emléke az édesanyjáról. Letörölte a fagytól csípett arcáról a kósza könnycseppet. Hogy sirathat valakit, akit soha nem is ismert?
Fázósan dörzsölte meg a karját, mielőtt kinyitotta a rozsdás kaput. Az oszlopon ücsörgő angyalka egy pillanatra megcsillant a hó alatt egy autó fényszórójától. A telek sötét volt mögötte, csupán egy - egy régi úti lámpa szolgáltatott némi fényt. Elindult az ösvényen. A vaskos hótakaró nyikorgott a csizmája alatt minden egyes lépésénél, a sírkövek közt elzúgó szél olyan hangot hallatott, mintha a holtak sírnának. Megborzongott. Már jó ideje elmúlt hat éves, de még mindig ugyanolyan rémisztőnek tűnt az éjszakai temető.  A harmincötödik sornál lefordult jobbra, s alig pár méter múlva megállt. A táskájában matatott, majd szerzeményével a kezében leguggolt.
- Sziasztok!
Egy apró kattanás, majd a láng felcsapott az öngyújtóból. Hamarosan két fehér gyertyát szúrt a szélvédett oldalára a sírkőnek. Tenyerével tisztogatta meg a hótól a feliratot.
- Boldog karácsonyt!
Boldog születésnapot! - mondta magának.
Nem maradt sokáig. Az út visszafelé ugyanolyan csendben telt, mint odafele. Alig telt negyven percnyi sétába, hogy ismét a hatalmas épület előtt álljon. Mély levegőt vett. A hidegtől már alig érezte a láb - és kézujjait, de még nem ment be. Az elmúlt tizennégy karácsony után még mindig ódzkodott az álcától, amit viselt ez a család ünnepekkor.
Nehezen szánta rá magát, hogy belépjen a házba, de már nem bírta tovább a téli esti fagyos levegőt. Leporolta magáról a havat, majd kinyitotta az ajtót. Az előtér fényárban úszott. A lépcsőkorlát műfenyőágakkal, piros masnikkal és arany színű műanyaggömbökkel volt díszítve. Felsietett a szobájába. Forró zuhanyt vett, hogy kiolvadjon minden, az útja alatt érzéketlenné vált testrésze. Törölközőbe csavarva ment vissza a saját fürdőjéből a saját hálójába. Mindene megvolt, amit csak megkívánt. Minden tárgy, minden növény és minden étel, ital, amikre a legkisebb szüksége is volt. Nem panaszkodhatna, sok mindent kérhetett, amit mások nem, és megkapta szinte azonnal.
De vannak igények, amit a pénz nem elégíthet ki.
Zöld fűzőszalagos piros szaténruhában és fekete körömcipőben érkezett meg a nappaliba. Haját szoros kontyba csavarta, ahogy az illett egy fiatal hölgy számára. Gyöngyfülbevalót viselt, az egyetlen örökül maradtat, amihez hozzájutott a huszonegyedik éve előtt.
A családja - a Preston család, Diane, az anya, Michael, az apa, Kathrine, a lányuk és Gabriel, a fogadott fiú -, ahova immáron tizenötödik éve tartozott. A karácsonyfa köré gyűltek. Nézte őket és nem látott mást, mint álcát. Színészi precizitással eljátszott öröm, de sehol egy valós érzés.
Michael agya már rég a munkája körül járhatott. Nem volt egy perc, mikor nem ezt tette volna. A legkevésbé sem érdekelték az ajándékok, amiket neki köszöntek meg. Mindet a hű titkárnője vette, csomagolta és tette a fa alá.
Diane gondolatban már a holnapi fogadásra készült : tökéletes lesz a választott smink, frizura, estélyi ruha, cipő, ékszer... Szintén hű asszisztense elintézte az étkeket és italokat, a zenekart, a meghívókat, mindent. Diane dolga az volt, hogy kifogásolhatatlanul jelenjen meg a háziasszony szerepében. Gyerekek? Csak tönkretennének mindent. A legjobb a házvezetőnőre bízni őket, hogy még véletlenül se kerüljenek a vendégek színe elé.
Kathrine tíz éves fejjel még elég felszínes volt. Megkapta a legújabb Barbie baba kollekciót. A szülei kivételesen eltöltenek egy estét a társaságukban. Kit érdekel? Menjenek már a dolgukra, hiszen így nem tud borsot törni fogadott nővére és öccse orra alá.
Gabriel alig négy éve került a Preston család köreibe. Még élénken élt benne az emlék a saját családjával eltöltött karácsonyestékről. Csak egy szavába került, hogy minden szépet és jót megkapjon ajándékba. Nem teheti meg az új anyával és apával, hogy nem örül nekik. Sírni ráér éjszaka is, a párnája alatt.
Lena tizenhét éve gyászolja a szüleit karácsony napján. Hogyan is lehetne valós a boldogsága? Valóban megkaphat mindent, amit csak kér. De a szüleit nem. Az édesanyját azokkal a derűs smaragdzöld szemekkel...
Nem az a lényeg, hogy mennyit kapsz ajándékba, hanem hogy mennyire jön szívből. Nem az számít, hogy hol, hanem hogy kikkel töltöd a napot, ami fontos számodra. Hiszen mindenhol jó, de legjobb a szeretteink körében.

2012. december 21., péntek

Friss

Fent a 14. fejezet a Moonlight - ból.
Leültem, hogy ha már álmos nem vagyok, legalább értelmesen töltsem az időmet, legépelem a Moonlight kövi fejezetét, erre elment a kedvem kisilabizálni az írásomat -.^

Tételek - Történelem



Történelem – 17. tétel
 
Mutassa be az Európai Unió létrejöttének főbb állomásait és az unió működését!

Szempontok:
I.                   Az Európai Unió létrejöttének folyamata
II.                Az Európai Unió szervezete

I.
A 2. világháború után a nyugat – európai államok rendezték ellentéteiket és fokozatosan létrehozták politikai és gazdasági együttműködésük szervezeteit. Az együttműködés célja, hogy az integrációban (=egységesítésben) részt vevő országok biztosítsák a tőke, a munkaerő, a tudás, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását. Ennek érdekében az egyes tagországok piacát védő vámokat felszámolják és egységes gazdasági teret hoznak létre, hogy piacot teremtsenek, optimálisan koncentrálják és felhasználják erőforrásaikat, és fokozzák versenyképességüket a világgazdaságban.
Az integráció főbb állomásaként az átfogó gazdasági együttműködés szándékával írta alá az NSZK, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg a római szerződést 1957 – ben. Ezáltal létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK = Közös Piac). A következő évtizedekben fokozatosan bővítették politikai és gazdasági együttműködésüket. Ennek eredményeképpen, az EGK átalakulásával (1992 maastrichti szerződés) jött létre az Európai Unió.
Az Uniót pillérekre épülő modell alapján képzelték el. Az 1. pillér a közös gazdaság- és valutapolitika. A 2. pillér a közös kül- és biztonságpolitika. A 3. pillér a közös bel- és igazságügyi együttműködés. Ezek a pillérek az integráció alapelvei.
Meg lett határozva az együttműködés területei. Például az EU államai kereskedelmi kapcsolataikban nem alkalmaznak vámokat. Bevezették az uniós állampolgárságot (azonos jogok minden tagállam területén, szabad utazás, tanulás, korlátozásokkal munkavállalás). A schengeni egyezmény alapján megszüntették a határellenőrzést (csak az övezet külső határán). Új valuta került bevezetésre, 2002 – től az euro lett a közös fizetőeszköz.
Az EGK – hoz, majd az EU – hoz újabb államok csatlakoztak. Az 1990 – es évek végére már 15 tagja volt, 2004 – ben pedig újabb 10 tag csatlakozott, többségében egykori szociáldemokrata államok, Magyarország is. Jelenleg 27 tagállama van az Európai Uniónak.

II.
Az Európai Unión belül mintegy 1200 különféle bizottság, albizottság és munkacsoport működik. A döntések előkészítését és végrehajtását mintegy 20 ezer nemzetközi tisztviselő („eurokrata”) segíti. A legtöbb uniós intézmény Strasbourgban, Brüsszelben és Luxemburgban működik. Az Európai Unió bonyolult rendszerében az Európai Bizottság tekinthető az EU kormányának, az Európai Parlament pedig az EU parlamentjének, de egyik sem rendelkezik olyan kiterjedt jogkörrel, mint egy nemzetállam kormánya és parlamentje. Az Unió legfontosabb döntéseit az egyes tagállamok kormányai által alkotott testületek, az Európai Tanács, illetve az Európai Unió Tanácsa határozzák meg. Az EU intézményrendszere egyszerre nemzetek feletti és kormányközi.
Hat legfontosabb intézménye van.
Az Európai Unió Tanácsa vagy más néven a Miniszterek Tanácsa Brüsszelben működik. Tagjai a tagállamok miniszterei. Legfontosabb funkciója a tagállamok érdekeinek európai szintű megjelenítése. A közösségi politikára vonatkozó jogszabályokat önti végső formába. Döntéseit az Európai Parlamenttel egyeztetve hozza. Évente mintegy száz hivatalos ülése van. Az elnöki tisztet hat hónapon át egy – egy ország külügyminisztere tölti be. A tagállamok eltérő számú szavazattal rendelkeznek a népességarányok alapján (Magyarország 12).
Az Európai Tanács szintén Brüsszelben található. Az EU állam- és kormányfőinek testülete. Az EU legmagasabb szintű politikai irányadó szerve, a legjelentősebb politikai döntések fóruma. Évente általában négyszer ülésezik. A Közösség és a politikai együttműködés legfontosabb kérdésit itt tárgyalják. Az elnökség szerepét félévente más – más tagállam tölti be.
Az Európai bizottság is Brüsszelben van. Nemzetek feletti intézmény, az EU közös érdekét kell képviselnie. 25 tagja független a nemzeti kormányoktól. Feladatai: jogszabályokat kezdeményez, őrködik a közösségi jog, a szerződések betartása felett, végrehajtja az uniós politikákat, kezeli a közösségi pénzügyeket.
Az Európai Parlament Strasbourgban van. Az Unió polgárai által közvetlenül választott képviselőtestület (5 évente, általános választójog alapján) működteti. A mandátumok a tagországok népességének arányában oszlik meg (Magyarország 24). A képviselők nem országok, hanem pártfrakciók vagy politikai csoportosulások szerint különülnek el egymástól. Az EU Tanácsa mellett fokozatosan bővülő szerepe van a jogalkotásban. Fontos funkciója az ellenőrzés, a közösségi költségvetés és a zárszámadás jóváhagyása.
Az Európai Bíróság központja Luxemburg. Az alapszerződés értelmezése és alkalmazása során felmerülő jogvitákban dönt.
Az Európai Számvevőszék szintén Luxemburgban található. Az Unió kiadásainak és bevételeinek, valamint ezek célszerű felhasználásának ellenőrzése a feladata.

Tételek - Történelem



Történelem – 11. tétel
 
Mutassa be, hogyan alakult ki és miként működött az alkotmányos monarchia Angliában!

Szempontok:
I.                   Stuartok politikája
II.                Polgárháború
III.             A dicsőséges forradalom, Jognyilatkozat
IV.             Alkotmányos monarchia


I.
Az alkotmányos monarchia lényege, hogy a király mellett országgyűlés működik, melynek hozzájárulása nélkül fontosabb államügyekben az uralkodó nem dönthet.
1603 – ban II. Erzsébet halálát követően a Stuart – dinasztia került hatalomra, I. Jakab lépett a trónra. Ő és fia, I. Károly függetleníteni kívánta a királyi hatalmat, a parlament mellőzésére törekedtek.
Angliában a Stuartok alatt felbomlik az egyensúly, ennek okai, hogy kevés az adóbevétel, mivel a nemesség nem egyezik bele az adóemelésbe, de az Erzsébet - kori adó már kevés, illetve a Stuartok katolikussága miatt vallási ellentétek alakulnak ki. Károly jövedelmei emelése érdekében monopóliumok árusításába kezdett, az ez ellen fellázadt polgárságnak a kálvinizmus tanai biztosították az eszmei támogatást.
A puritánok (angol kálvinisták) két irányzatra váltak szét. A presbiteriánusok teljes személyi – és vagyonbiztonságot kívántak, a papság hatalma helyett világi egyházfelügyelők fellépését sürgették. Az independensek független egyházközösségeket akartak. Önkormányzati elképzeléseik pedig nem csak egyházi, hanem politikai programot is jelentettek.
1628 – ban I. Károly kénytelen volt összehívni a parlamentet, benyújtotta a Jogok Kérvényét, amely elfogadásra is került. A király 1629 – től már nem hívta össze a parlamentet, azonban a skót felkelés leveréséhez pénzre volt szüksége, amit a végül 1640 tavaszán összehívott parlamenttől remélt. De miután a testület inkább jogokat követelt, két hét után feloszlatásra került. Ezt nevezzük „rövid parlamentnek”.

II.
A király a skót háború miatt 1640 novemberében újra összehívta az ezúttal „hosszú parlamentet”, amely kimondta, hogy jóváhagyása nélkül feloszthatatlan, így 1653 – ig együtt is maradt. A testület a parlamentnek felelős kormány megalakítását, szabad kereskedelmet és presbiteriánus egyházszervezet kiépítését követelte. A király le akarta tartóztatni a puritán vezetőket, ezért a parlament és a londoni tömeg szembefordult vele. Károly Észak – Angliába menekült, ahol hadsereg toborzásába kezdett. 1642 elején kitört a polgárháború.
Az abszolutizmus felszámolása után a parlament egysége felbomlott. A presbiteriánusok megegyezést kerestek az uralkodóval. Míg az independensek radikálisabbak voltak, kezükbe vették a forradalom irányítását, s 1643 – tól vezetőjük Oliver Cromwell lett. Új hadsereget teremtett, őket nevezték „vasbordájúaknak”. Maguk mellé állította a skótokat is, akik 400 ezer fontért cserébe kiadták a királyt.  1648 - ban Cromwell magához ragadta a hatalmat. Az independensek kizárták a presbiteriánus képviselőket a parlamentből, létrejött a 100 tagú „csonka parlament”, amely I. Károlyt 1649 – ben lefejeztette. Létrejött a köztársaság.

III.
Cromwell 1658 – as halála után visszahívták az angol trónra II. Károlyt azzal a feltétellel, hogy amnesztiát ad, biztosítja a vallásszabadságot, és a polgárháború alatt szerzett birtokokat meghagyja tulajdonosaiknál. Mivel mind ő, mind az utóda, II. Jakab a megállapodást megszegve egyre nyíltabban az abszolutizmusra tört, a parlament 1689 - ben Orániai Vilmost hívta meg a trónra. Minthogy minden számottevő erő Vilmos mellé állt, II. Jakab elmenekült. Mivel Orániai Vilmos vér nélkül került hatalomra, mindezt „dicsőséges forradalomnak” nevezzük.
Az alkotmányos monarchia alapelveit az 1689 - es Jognyilatkozatban foglalják össze. Ennek értelmében a törvények felfüggesztése a parlament hozzájárulása nélkül érvénytelen. Alkotmányos jogként kijelenti, hogy az alattvalóknak joguk van kérvényt benyújtani, s ezért nem üldözhetőek. Szabályozza a királyi hatalom és a parlament viszonyát. A törvény szerint a parlament hozzájárulása nélkül a király nem szedhet semmiféle jövedelmet és nem tarthat béke idején állandó hadsereget. Kimondja, hogy a parlamentet össze kell hívni a „törvények javítására”, de nem szabályozza a parlament működésének módját. Meghatározza, hogy 3 hatalmi ág van: a törvényhozó hatalom a parlament, a végrehajtó hatalom a kormány, az igazságszolgáltató pedig a bíróság. A parlament két kamarás (lordok háza, képviselőház). Lordok házába születési előjogok alapján lehet bekerülni, képviselő házba cenzusos választójog alapján. A parlamentnek joga van törvényt hozni, valamint a pénzügy és a hadsereg az ő kezében van. 2 párt működik: tory (konzervatív), whig (liberális). A kormányt a többségbe jutott párt tagjaiból a király nevezi ki, de a kormány a parlamentnek felelős (a király uralkodik, de nem kormányoz). Megfogalmazza az alapvető polgári jogokat: szólásszabadság, véleménynyilvánítás, gyülekezés, sajtó- és vallásszabadság.
Ettől kezdve Anglia alkotmányos monarchia, pontosabban alkotmányos királyság.

IV.
A dicsőséges forradalom után Angliában kiépül az alkotmányos monarchia. A király uralkodik, de nem kormányoz. A törvényhozás, az ország had – és pénzügyei a választott parlament hatáskörébe tartoznak. A kormány és a kormányfő a parlamentnek tartozik felelősséggel. A politikai élet jellemzője a parlamenti váltógazdálkodás: tory és whig párt küzdelme. A külpolitikai cél az európai egyensúly megtartása és a gyarmatbirodalom növelése.
1707 – ben unió Skóciával, majd 1801 – ben Írországgal, ezáltal alakul meg Nagy – Britannia.




Történelem – 12. tétel
 
Ismertesse az USA kialakulásának folyamatát! Mutassa be az USA alkotmánya alapján a demokratikus államrendszer működését!

Szempontok:
I.                   Gyarmatok létrejötte, viszonyuk Angliával
II.                Függetlenségi háború
III.             USA alkotmánya


I.
A 18. századra Észak Amerikában – Kanadától Floridáig – 13 angol gyarmat jött létre. Míg a déli gyarmatok királyi vagy magántulajdonban voltak, az északiak önkormányzattal rendelkező kolóniák. Ide először az Angliában üldözött puritánok települtek, akik I. Károly üldöztetése elől menekültek az 162O-as években (Mayflower hajó, megalapították Plymouth városát), magukkal hozták az önigazgatás és a szabad véleménynyilvánítás igényét. Északon a farmergazdálkodás vert gyökeret. A farmer tulajdonával szabadon rendelkezett. Délen a rabszolgákkal dolgoztató ültetvényes rendszer terjedt el. Megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása.

II.
Amerika a 18. század vége felé még mezőgazdasági jellegű, de északon ígéretes ipar is kibontakozott. Anglia észak - amerikai kolóniáit nyersanyagtermelő és árufelvevő piacoknak tekintette. Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat az amerikaiak törvénytelennek tekintették, mert a parlamentben nem volt képvise1őjük. Bojkottálták az angol árukat, az adók, illetékek fizetését pedig megtagadták. A kormány meghátrált, és visszavonta a sérelmezett vámokat, de fenntartotta az angol parlament adókivetési jogát. Ezt az elvet hirdette az egyedül meghagyott teavám. Az ellentétek nyílt összeütközéshez, majd függetlenségi harchoz vezettek.
1773 – ban a „bostoni teadélutánon” az amerikaiak a tengerbe szórták a Kelet – Indiai Társaság hajójának teaszállítmányát. Nagy – Britannia komoly tekintélyvesztés nélkül nem hagyhatta megtorlatlanul az eseményeket: Boston blokád alá vonása, helyi igazgatás korlátozása, nyugatra költözés tilalma.
1774 szeptemberében Philadelphiában összeült az amerikai gyarmatok első kongresszusa.
1775. árpilis 19 - én Lexingtonnál eldördült az első sortűz, és ezzel kitört a függetlenségi háború. A második kongresszuson George Washington vezetésével felállították a gyarmatok hadseregét.
1776. július 4 - én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, melyet Thomas Jefferson szerkesztett. Kinyilvánította a gyarmatok függetlenségét, az emberi szabadságjogokat és a képviseleti kormányzat szükségességét.
Az erőviszonyok az angoloknak kedveztek. Hatalmas seregük, flottájuk és korlátlan pénzügyi hitelük volt angoloknak. Az amerikaiak mindezekben szűkölködtek, és még a királyhű árulókkal is meg kellett küzdeniük. A patrióták forradalmi serege azonban nagy fölényben volt az angol sereggel szemben. Ügyesen alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját. A lakosságra mindenütt számíthattak. Bár az angolok bevették New Yorkot, amely a háború végéig a kezükön maradt, mégis az első jelentős győzelmet a felkelők aratták 1777 - ben, ahol Saratogánál fegyverletételre kényszeríttették az angolokat. A győzelem után Franciaország szövetséget kötött az Amerikai Egyesült Államokkal. A szövetséghez később csatlakozott Spanyolország, majd Hollandia is. Az amerikai hadsereg diadalmasan nyomult előre. 1781 - ben Yorktown mellett francia segítséggel Washington bekerítette és felszámolta az utolsó harcképes angol hadsereget. 1783 - ban a Versailles - ban megkötött békében Anglia kénytelen volt elismerni az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét.

III.
Az USA alkotmánya 1787 – ben született meg. Ez az első a hatalommegosztás elvén alapuló modern alkotmány.Az államforma elnöki típusú szövetségi köztársaság. A tagállamok sok tekintetben önállóak, saját kormányuk és törvényhozásuk van, azonban a szövetségi ügyek intézésére szövetségi kormányt hoztak létre, melynek élén az állam áll.
A végrehajtó hatalom irányítója az elnök, őt négyévente választják az elektorok, s egy személyben állam- és kormányfő, valamint a hadsereg főparancsnoka. Az elektorokat a lakosság választja meg. Az elnök nevez ki a hadseregben és bíróságban, valamint a minisztereket is.
A törvényhozás kétkamarás. A kongresszus felépítése: a szenátusban államonként két fő van jelen, a képviselőházban tagállamonként lakosságarányosan lehetnek. A képviselőház tagjait a lakosság választja meg, a szenátorokat a tagállamok törvényhozása. A kongresszus ellenőrzi az elnököt, megerősíti a főbíró kinevezését, valamint a bírósági jóváhagyás még a feladata.
A bírói hatalom a legfelsőbb bíróság kezében van, melynek élén az elnök által élethossziglan kinevezett főbíró áll. Ellenőrzi mind a kongresszust, mind az elnököt.