Könyvtári keresés felkerülési sorrendben
-
►
2010
(160)
- ► szeptember (21)
-
►
2011
(23)
- ► szeptember (1)
-
►
2012
(51)
- ► szeptember (8)
kulcsszavak alapján is kereshetsz
Friss
(151)
egyéb
(70)
prológus
(19)
történelem tételek
(12)
irodalom tételek
(6)
nyelvtan tételek
(6)
körlevél
(4)
2013. február 19., kedd
Friss
Ha már egyszer suliba nem tudtam menni, hasznosítottam magam egy kicsit. Fent a 15.fejezet a Moonlightból.
2013. február 10., vasárnap
Tételek - Történelem
|
Szempontok:
I.
´56 – os
forradalom leverése röviden
II.
Kádár –
korszak kezdete
III.
„Frizsiderszocializmus”
IV.
A jólét ára
V.
Oktatás
VI.
A családok
életének átalakulása
VII.
Szabadidő és
sport
VIII.
„Fogyasztói
kultúra”
IX.
Értékrend és
gondolkodás
I.
1956. október 23 – án kitört a
forradalom. 1956. október 31 – én Moszkvában döntés született a forradalom
leveréséről. 1956. november 4 – én a szovjet csapatok hajnalban megtámadták az
alvó Budapestet. Szolnokon megalakult Kádár János vezetésével a szovjeteket
kiszolgáló ellenkormány, a Forradalmi Munkás – Paraszt Kormány. 1956. november
4. – 11. – e között utcai harcok folytak, a legerősebb fegyveres csoport a
Korvin – köz volt, azonban a forradalmat leverték.
II.
A Kádár – korszak az 1956 – os
forradalom leverésétől a rendszerváltásig tartó korszak. Helyreállították a
szocialista rendszerek alapvető jellemzőit, ugyanakkor lényeges változások is
történtek az állam és a lakosság viszonyában, amik a lakosságot arra
ösztönözték, hogy a jólétért cserébe tartsa magát távol a politikától.
III.
A mezőgazdasággal foglalkozók
aránya jelentősen csökkent. Az ipari munkások aránya is csökkenni kezdett.
Ezzel szemben a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy,
kultúra, oktatás, közigazgatás) folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma.
A korszak nagy vívmánya volt,
hogy jelentősen csökkent a szegénység. A Kádár – rendszerben emelkedett szinte
valamennyi civilizációs mutató: javultak a lakásviszonyok, 100 % - os lett a
társadalombiztosításban részesülők aránya, javult az iskolázottsági szint, stb.
IV.
A viszonylagos jólétnek azonban
ára volt. Elhanyagoltak egy sor, kevésbé fontosnak ítélt területet, mint
például a távközlés vagy az úthálózat fejlesztését. Ugyanakkor a nagyvonalú
szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú
következményekkel. Az életszínvonal emelkedésének árát nemcsak az állam fizette
meg, hanem az emberek is.
1960 és 1980 között a várható élettartam
ismét csökkent, különösen a középkorú férfiak halálozási arányai romlottak.
Nőtt a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok aránya a duplájára nőtt és
az alkoholisták száma is emelkedett.
V.
A ’70 – es években az alapfokú
oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte
legalább az általános iskola nyolc osztályát. Az egyetemi, illetve főiskolai
képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé
kerültünk.
VI.
A korszakban a családok élete is
jelentősen megváltozott: nőtt a válások száma. A gyerekszám folyamatosan
csökkent, az egy – két gyerekes családok váltak jellemzővé. Az állam
gyermekvállalást ösztönző intézkedései csak kis mértékben lassították a
születések csökkenését.
VII.
Jelentősen megváltozott a
szabadidő eltöltésének módja is. A társadalom változásai új szórakozási formák
kialakulását eredményezték. A sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát,
amelyet az 1950 – es években élvezett. A tömegsport fejlődése is elmaradt a
kívánttól.
VIII.
A magyar társadalomra a hatvanas
évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra. Az áhított
fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni. A
szocialista tömbön belül sokáig egyedinek számított, hogy Magyarországon gyártottak
farmernadrágot.
A nehezen beszerezhető nyugati
termékek (orkánkabát, nejlonharisnya, rágógumi, lemezek, kvarcórák,
zsebszámológépek, stb.) csempészet révén kerültek „forgalomba”.
IX.
A „marxista-leninista” ideológia
szerint a vallásnak fokozatosan el kellett volna halnia, azonban a ’70 – es
évek végén a népesség mintegy fele, a ’80 – as években pedig már több mint a
fele vallotta magát vallásosnak. Ugyanakkor az egyházak befolyása a mindennapi
életre csökkent.
2013. február 2., szombat
Tételek - Történelem
|
Szempont:
I.
A 2.
világháború után
II.
Az
ideiglenes kormány intézkedései
III.
Az 1945 – ös
választás
IV.
„Szalámi – taktika”
V.
Egypárti
diktatúra kiépítése
I.
A 2. világháborúban kb. 800 ezer
ember meghalt, mintegy 800 – 900 ezren hadifogságba estek. A nemzeti vagyon 40
% - a elpusztult, a gyárak 90 % - a megrongálódott. Az összes híd
használhatatlanná vált, a vasúthálózat 40 % - a megsemmisült.
1944 őszén Magyarország „kettészakadt”.
Nyugaton Szálai – rendszer, míg keleten új hatalmi szervek alakultak. 1944.
december 2 – án Szegeden öt ellenzéki párt megalapította a Magyar Nemzeti
Függetlenségi Frontot. Nyilatkozata összefoglalta a legfontosabb teendőket:
szakítás Németországgal, részvétel az ország felszabadításában, demokratikus
szabadságjogok. 1944. december 21 – én ideiglenes nemzeti kormány, az
Ideiglenes Nemzetgyűlés alakult Dálnoki Miklós Béla vezetésével.
II.
1944. december 28 – án az
ideiglenes kormány hadat üzent Németországnak. 1945. január 20 – án, Moszkvában
aláírásra került a fegyverszüneti egyezmény. Visszaállították az 1937 – es határokat,
jóvátétel fizetése, háborús bűnösök megbüntetése, szövetséges csapatok szabad
mozgása. Formailag a SZEB az egyezmény betartását ellenőrizte, valójában az
ország gazdasági és politikai életét felügyelte szovjet vezetés alatt működve.
1945. március 17 – én a kormány
kihirdette a földreformrendeletet. Az ezer hold alatti birtokokból az úri
birtokosok 100, a
paraszti birtokosok 200 holdat tarthattak meg. A háborús bűnösök, nyilasok
birtokait elkobozták. Az egyházi, 100 holdnál nagyobb birtokokat felosztották.
Ezáltal megszűnt a nagy- és középbirtok és eltűnt a nagybirtokos arisztokrácia.
Azonban a földnélküliek száma 48 % - ról 17 % - ra csökkent.
III.
1945 novemberében az általános,
titkos szavazójog alapján nemzetgyűlési választásokat tartottak. A szavazatok
57 % - át a Független Kisgazdapárt szerezte meg. A SZEB nyomására koalíciós
kormány alakult Tildy Zoltán vezetésével. A belügyminisztérium kommunista
irányítás alá került.
1946. február 1 – én kikiáltották
a 2. Magyar Köztársaságot. A köztársasági elnök Tildy Zoltán, a miniszterelnök
Nagy Ferenc lett.
A kormány legsürgetőbb feladata
az újjáépítés meggyorsítása, a közellátás javítása volt, mivel áruhiány volt.
Jegyrendszer működött, virágzott a feketekereskedelem. A pengő teljesen
elértéktelenedett, 1946. augusztus 1 – én bevezették a forintot (1Ft = 400e
kvadrillió pengő).
IV.
A választásokat követően a
kommunista párt harcot kezdett a hatalom teljes megszerzéséért. Meghirdették a „szalámi
– taktikát”, melynek célja a Kisgazdapárt feldarabolása és a hatalomból való
kiszorítása volt. Az MKP, az SZDP és az NPP együttműködése révén létrehozták a
Baloldali Blokkot.
Nyílt támadást intéztek a
Kisgazdapárt vezetői ellen egy állítólagos köztársaság - ellenes összeesküvés
ürügyén: beismerő vallomások kicsikarása. ’947. február 25 – én a Kisgazdapárt
főtitkárát, Kovács Bélát is letartóztatták, Nagy Ferenc pedig lemondott
tisztségéről. Ezzel megkezdődött a párt bomlása.
V.
Nagy Ferenc lemondása után az új
miniszterelnök Dinnyés Lajos lett. Elfogadtatta az 1947. augusztus elsejével
induló 3 éves tervet. 1947. augusztus 31
– re új választásokat írt ki. A Baloldali Blokk pártjai 45,5 % - ot értek el, a
polgári pártok továbbra is abszolút többségben voltak attól függetlenül is,
hogy a kék cédulákat (névjegyzékkivonat) a kommunisták többször is felhasználták.
A Magyar Függetlenségi Párt mandátumait állítólagos visszaélésekre hivatkozva
megsemmisítették. Újra Dinnyés Lajos alakíthatott így kormányt, de ez már csak
látszatkoalíció, létrejött az MKP.
1948 tavaszán a kommunisták
elérkezettnek látták az időt a proletárdiktatúra megteremtésére. Államosítások
kezdődtek. 1948. június 12 – én létrehozták az egységes munkáspártot, a Magyar Dolgozók
Pártját. Főtitkára Rákosi Mátyás lett.
Megkezdődött az egypártrendszer
kialakítása. Az NPP és a Kisgazdapárt beletörődve feloszlottak. Megindult a
harc az egyházak megtörésére is, Mindszenty bíborost koholt vádak alapján elítélték.
1949 februárjában a megmaradt pártokat beolvasztották az ekkor létrehozott
Magyar Függetlenségi Népfrontba. 1949. május 15 – én, a választásokon már csak
a Népfront jelöltjeire lehetett szavazni.
1949 augusztusában új alkotmány
született, létrejött a Magyar Népköztársaság, a „munkások és parasztok állama”.
2013. január 27., vasárnap
Tételek - Történelem
|
Szempontok:
I.
Előzmények
II.
A háború
kezdete
III.
Állóháború
jellemzése
I.
1870 után egyenlőtlen fejlődés
jellemezte Európa országait. Anglia nagy gyarmatbirodalomként a pénzügyi és
kereskedelmi világ vezetőjévé vált. A világ legnagyobb hadiflottájával
rendelkezett. Külpolitikai célja a kontinentális egyensúly fenntartása és a
gyarmatbirodalmának növelése volt. Franciaország szintén jelentős gyarmatokkal
rendelkezett, gazdasága dinamikusan fejlődött, azonban a francia – porosz
háborúban elvesztette vezető szerepét. Vissza akart vágni Németországnak, hogy
visszaszerezhesse Elzász – Lotaringiát. Oroszország gazdasági, társadalmi
viszonyai elmaradottak, feudális jellegűek voltak. A krími háborúban
elvesztette nagyhatalmi pozícióját, a 19. század második felében viszont
terjeszkedni kezdett, bekebelezte Közép – Ázsiát, Szibériát, Kaukázuson túli
területeket. A fekete – tengeri szorosokra fájt a foga, be akarta tölteni a
válságban lévő Törökország hatalmi helyét a Balkánon és Kis – Ázsiában.
Németország 1871 – ben egységes állam lett, a gazdasága a legdinamikusabban
fejlődött Európa országaiéhoz képest. Ipara újabb nyersanyagbázist, munkaerőt
és piacokat igényelt, azonban gyarmatbirodalma ehhez kevés volt, így gyarmatai
növelése érdekében fegyverkezésbe kezdett. Külpolitikai céljává vált az európai
hegemónia, ehhez növelnie kellett befolyását Közép – Európában, valamint
terjeszkednie a Közel – Keleten. Az Osztrák – Magyar Monarchia a többi
országhoz képest súlyos belpolitikai gondokkal küzdött, a gazdasága hanyatlott
és sok nemzetiség további problémákat okozott. Politikai befolyást akart
szerezni a Balkánon. Németországhoz igazodott annak közel – keleti
terjeszkedésében.
A 19. század végén kibontakozó 2.
ipari forradalom valamennyi nagyhatalmat fokozott külső aktivitásra ösztönzött.
A 20. század elejére a nemzetközi kapcsolatokban felhalmozódtak a feszültségek
a német – francia ellentét, a balkáni „keleti kérdés” és a gyarmatokért folyó
versengés következtében. Európa nagyhatalmai a megszerzett pozícióik
megvédéséért és hatalmi igényeik érvényesítéséért katonai szövetségekbe
tömörültek.
A központi hatalmak, Németország,
az Osztrák – Magyar Monarchia és Oroszország 1873 – ban megkötötte a három
császár szövetségét Franciaország ellen, azonban a balkáni kérdések miatti
komoly érdekellentét az Osztrák – Magyar Monarchia és az oroszok közt ingataggá
tette a szövetséget. 1879 – ben Németország és az Osztrák – Magyar Monarchia szövetséget
is kötött Oroszországgal szemben. Később a franciaellenességükhöz csatlakozott
Olaszország, majd Románia is.
A központi hatalmak
szövetségeinek hatására 1893 – ban francia – orosz, 1904 – ben angol – francia,
majd 1907 – ben angol – orosz szövetség alakult ki, így megszületett az antant.
A feszültségek növekedését
fokozta a világ újrafelosztásáért való harc is, amely komoly diplomáciai és
katonai összetűzésekhez vezetett. Németország és Anglia közt flottaépítési
verseny alakult ki. Az európai nagyhatalmak a 20. század elején hozzáláttak
földi hadseregük fejlesztéséhez is. Számos olyan konfliktus is lezajlott, ami
világháborúhoz vezethetett volna, ilyen volt például az 1905 – ös első marokkói
válság, 1908 – ban Bosznia – Hercegovina annektálása, vagy az 1912 – es első
balkáni háború.
A központi hatalmak előnye volt,
hogy összefüggő területként könnyebb volt a csapatmozgatás, élelem – és
fegyverszállítás, azonban fenn állt a kétfrontos háború veszélye. Az antantnak
a gyarmatok kimeríthetetlen nyersanyagbázist biztosítottak, viszont gyenge volt
a szárazföldi hadseregük.
Az összes, háborúra készülő
ország támadásra építette haditerveit. Németország Oroszország lassú
mozgósítását feltételezve hozta létre a Schliffen – tervet. Célja a kétfrontos
háború elkerülése volt. Azonban kétségek merültek fel, ugyanis Oroszország
felgyorsította stratégiai vasútépítkezéseit, és erőteljesebbé vált a francia és
angol készülődés.
II.
1914. június 28 – án lelőtték
Ferenc Ferdinándot Szarajevóban. Szerbia elutasította az ultimátumot, így az
Osztrák – Magyar Monarchia 1914. július 28 – án hadat üzent. A szövetségi
kötelezettségeikkel megfelelően a nagyhatalmak sorra hadba léptek. Míg az USA,
Olaszország, Románia, Bulgária semlegességi nyilatkozatot tett, addig Japán az
antant, Törökország pedig a központi hatalmak oldalán csatlakozott a háborúhoz.
III.
Miután a villámháborús tervek
kudarcot vallottak, a frontvonalak megmerevedtek, állóháború alakult ki. Lövészárkok,
bunkerek és szögesdrótakadályok bonyolult rendszerét építették ki. Az előny a
gépfegyverekkel, gyorstüzelő ágyúkkal felszerelt védőknél volt. Új fegyvereket
(harci gáz, repülő) vettek be, de ezek sem hoztak áttörést.
Felértékelődött a hátország
szerepe, átálltak haditermelésre, a nők munkába álltak. Áruhiány alakult ki,
bevezették a jegyrendszert, virágzott a feketepiac. „Anyagcsata” kezdődött: az
a fél lesz a győztes, amelyik jobb anyagi, gazdasági háttérrel rendelkezik.
|
Szempontok:
I.
Előzmények
II.
A forradalom
kitörés és eseményei
III.
Megtorlás,
veszteségek
IV.
Az 1956 – os
óvári események
I.
Sztálin halála (1953) után
Moszkva utasítására Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki reformokat ígért. A
reformok az emberek életminőségének javítását, a terror enyhítését célozták
meg. 1995 – ben azonban megkezdődött a visszarendeződés, Nagy Imrét
leváltották, az új miniszterelnök Hegedüs András lett. Megtorpant a politikai
élet rehabilitációja, újabb erőszakos téeszesítés kezdődött. Nagy Imre körül
azonban kikristályosodott a párt reformellenzéke, az írok, művészek körében
(Petőfi - kör) egyre élesebb kritikák fogalmazódtak meg.
1956 júniusában, Poznanban
(Lengyelország) munkásfelkelés tört ki, mely után a szovjet vezetés Rákosi
menesztése mellett döntött. Az új főtitkár Gerő Ernő lett, de ez nem jelentett
igazi változást. Az erjedés folyamatát azonban már nem lehetett megállítani,
elkerülhetetlenné vált Nagy Imre pártba való visszavétele. 1956. október 6 – án
Rajk Lászlót újratemették.
Mialatt a legfelső állami- és
pártvezetés Jugoszláviában tartózkodott, döntő fordulat állt be az itthoni
eseményekben.
II.
1956. október 13 – án a szegedi
egyetemisták létrehozták saját ifjúsági egyesületüket, a MEFESZ – t. 1956.
október 22 – én a budapesti Műegyetem diákjai 16 pontos követelést fogalmaztak
meg: a szovjet csapatok vonuljanak ki, Nagy Imre legyen a kormányfő, vélemény-,
sajtó-, szólásszabadság, szabad, többpárti választások, gazdasági élet
átszervezése, stb., és elhatározták, hogy másnap rokonszenvtüntetést tartanak a
lengyelek mellett, amelyet Gerő Ernő kezdetben betiltott, majd engedélyezett.
1956. október 23 – án kitört a
forradalom. Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti Dalt a Petőfi – szobornál.
Tüntetés a Bem – szobornál (Bessenyei Ferenc elszavalta a Szózatot). A tömeg a
Parlament elé vonult, ahol Nagy Imre tartott beszédet, megígérte az 1953 – as
kormányprogramhoz való visszatérést. A Rádió ostroma, a Sztálin – szobor
ledöntése, feldarabolása. A pártvezetés ellenforradalomnak nyilvánította az
eseményeket, szovjet csapatok beavatkozását kérte. Éjjel Nagy Imrét kinevezték
miniszterelnöknek.
1956. október 24 – én a hajnalban
beavatkozó szovjet csapatok miatt a felkelés nemzeti harccá vált. Kijárási
tilalmat és statáriumot (rögtönítélő bíróságot) hirdettek meg. Délben Nagy Imre
amnesztiát hirdetett a fegyvert letevőknek.
1965. október 24 – 25- 26 – án a
forradalom elterjed vidéken is, több helyen belelőttek a tömegbe (október 26.:
a határőrlaktanyánál sortűz Mosonmagyaróváron!). Országszerte Nemzeti Tanácsok
alakultak.
1956. október 25 - én a Parlament előtt
gyülekező tömegbe belelőnek az ÁVH – sok (ÁHV = Államvédelmi Hatóság), ettől
kezdve a népharag az ÁVH ellen fordult hajtóvadászat formájában. Gerőt
leváltották, helyébe Kádár János került.
1956. október 28 – án Nagy Imre
rádióbeszédben közölte az ÁVH megszűntetését, az események „nemzeti
forradalommá” nyilvánítását, a tűzszünet elrendelését, a szovjet csapatok
kivonulásáról való tárgyalásokat és az amnesztiát.
1956. október 30 – án Nagy Imre
bejelentette, hogy megszüntetik az egypártrendszert és megkezdték a
tárgyalásokat a szovjet csapatok teljes kivonulásáról, ezt megerősítette a
szovjet kormánynyilatkozat is. A felkelők megostromolták a Köztársaság téri
pártházat, meglincselték a védőket.
1956. október 31 – én Moszkvában
döntés született a forradalom leveréséről (USA szabad kezet adott Moszkvának,
nem tekintette szövetségesének Magyarországot, a nyugati országok figyelmét a
Szuezi – válság kötötte le). Feloszlott az MDP (Magyar Dolgozók Pártja),
megalakult az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt – főtitkára Kádár János).
1956. november elsején
Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből. 1956. november 3 – án új kormány
alakult, Mindszenty bíboros este rádiószózatot intézett a nemzethez,
szabadságharcnak értékelte az eseményeket, Tökölön pedig tárgyalásokra
készültek a szovjet katonai vezetéssel a csapatok kivonásáról, azonban Maléter
Pált (honvédelmi miniszter) és társait tőrbe csalták és elfogták.
1956. november 4 – én a szovjet
csapatok hajnalban megtámadták az alvó Budapestet. Szolnokon megalakult Kádár
János vezetésével a szovjeteket kiszolgáló ellenkormány, a Forradalmi Minkás –
Paraszt Kormány. Nagy Imre tiltakozásul az ENSZ – hez fordult, majd a
képviselőkkel együtt elhagyta a Parlamentet. Az utolsó ott maradt képviselő
Bibó István. (Nagy Imrét és társait tőrbe csalták, majd Romániába
szállították.)
1956. november 4. – 11. – e
között utcai harcok folytak, a legerősebb fegyveres csoport a Korvin – köz
volt, azonban a forradalmat leverték.
III.
Kb. 300 személy kivégzése
(1958.június 16. Nagy Imre), 22 ezer ember elítélése, 13 ezer ember internálása
(kitelepítése), kb. 200 ezer ember hagyta el az országot. A forradalom alatt
kb. 2500 ember halt meg a harcokban, kb. 20 ezer ember sebesült meg. Óriási az
anyagi veszteség a szovjet tankok pusztítása érdekében.
IV.
Mosonmagyaróvár a 20. századi
történetének legvéresebb, leggyászosabb napja 1956. október 26 – a, ekkor
dördült el az Ipartelepen az a sortűz, amelynek 106 halálos áldozata és 250
sebesültje volt a békés tüntetők közül. 1956. október 23 – án kirobbant
forradalom hatására vidéken is megkezdődött a hitelét vesztett hatalom
leváltása. Október 25 – én, csütörtökön este Óvárra is eljutott a Parlament
előtti vérengzés híre. Tiltakozásul az akadémisták néma tüntetést szerveztek a
Lenin (ma Fő) úton és a Magyar utcán. Másnap reggel az előadásokra induló
diákság a közeli pártbizottság és a tanácsház (mai önkormányzat) elé vonult,
ahol már gyülekezett a város lakossága is. A Tanácsházról leverték a vörös
csillagot. Közben óvodások és általános iskolások vonultak a Fő úton, s a tömeg
a járásbíróság és a posta elé vonult. Ezután kiszabadították a járásbíróság
épületében őrzött foglyokat. Innen a tömeg egyik része – közöttük a középiskolások
– Moson irányába ment, a másik része a Gyári úton haladt az Ipartelep irányába.
Az itt lévő rendőrőrs előtt megálltak, és leszedték a rendőrök és katonatisztek
jelvényeit. A timföldgyári munkások csatlakozása után a tüntetők a határőr
laktanya elé vonultak, és az épületen lévő vörös csillag eltávolítását
követelték. Ennek teljesítését meg is ígérte Dudás István parancsnok, néhány
perc múlva azonban Dudás százados jelére az előre beásott géppuskákból sortűz
zúdult a békésen éneklő, beszélgető tömegre. Leírhatatlan volt a pánik, a
kézigránátok és a géppuskatűz után a tüntetők menekülni kezdtek, amikor még egy
sortűz kaszabolta le őket. Órákig tartott, amíg a halottakat és a jajgató,
segítséget kérő sebesülteket elszállították. Sokan szállítás közben vagy a
kórházban haltak bele sérüléseikbe. Dudás István megszökött a városból, a
népharag megölt három ÁVH – s tisztet. A forradalmat követő megtorlásban, az
eseményekben való részvétele miatt többeket kivégeztek, súlyos börtönbüntetésre
ítéltek. Több akadémistát végleg vagy egy időre kizártak a felsőoktatási
intézményekből. Október utolsó napjaitól menekültek tízezrei mentek át a
városon a nyugati határ felé.
2013. január 21., hétfő
Tételek - Történelem
Történelem – 18. tétel
|
Mutassa be IV. Béla tatárjárás előtti és
utáni politikájának jellemzőit! Magyarázza meg, hogy a tatárjárás miért volt
súlyos csapás a középkori magyar királyságra!
Szempontok:
I.
Harci
események, muhi csata
II.
A tatárjárás
nézetei
III.
Magyarország
újjászervezése
|
|
I.
II. András halála után fia, IV.
Béla (1235 - 1270) került Magyarország trónjára. IV. Béla már hercegként sem
értett egyet apja politikájával, ezért hatalomra jutása után megkísérelte
visszaállítani az ország korábbi állapotát. Hogy saját hatalmát, illetve
tekintélyét megerősítse, leszámolt apja híveivel, II. András birtokadományainak
jelentős részét visszavette, és korábbi szokásokat is felrúgott. A királyi
tanácsban például elégettette a bárók székeit, hogy ne tudjanak leülni a király
jelenlétében; megszüntette a közvetlen bejárást a királyhoz – ezután csak
írásban lehetett vele érintkezni. Ezekkel az intézkedésekkel Béla csak a
vezetőréteg elégedetlenkedését, illetve saját népszerűségének csökkenését érte
el.
1237 - ben Julianus barát hírt
hozott a közelgő tatár veszedelemről, így az uralkodó erre tekintettel
leállította birtok - visszavételi politikáját. 1239 - ben engedte meg a tatárok
elől menekülő kunok betelepülését az országba, ugyanis tartott tőle, ha
visszautasítja a kunokat, akkor azok erőszakkal betörnek. 1240 - ben a tatárok
elfoglalták Kijevet. Béla Európa keresztény uralkodóihoz fordult segítségért,
de egyedül az osztrák őrgróf segített kisebb erőkkel. 1241 - ben a tatárok
három irányból törtek Magyarországra. A fősereg Batu kán vezetésével a Vereckei
- hágón keresztül érkezett, a jobbszárny Lengyel- és Morvaországot feldúlva
északnyugatról, balszárnyuk Erdélyen át tőrt be. Béla fegyverbe szólította az
országot, körbe vitette a véres kardot. A királlyal elégedetlen előkelők
azonban lassan gyülekeztek. Batu a Vereckei - hágónál elsöpörte a magyar
védőket. Eközben Pesten a tatároktól való rettegés zavargásokhoz vezetett. A
nép nem tett különbséget a tatárok és a kunok között, meggyilkolták Kötöny
királyt és kíséretét. Erre a kunok dél felé indulva, rabolva és fosztogatva
kivonultak az országból. A tatár előőrsök Pestig törtek előre.
Muhi közelében 1241. április 11. -
én a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a magyar hadseregre. Az ország
vezetőinek jelentős része meghal a csatában. IV. Béla először az osztrák
területekre menekül, majd Dalmáciába egy a Trau szigeten épült várba. A jól
megerősített kővárakat a tatárok nem tudták elfoglalni (Pozsony, Komárom,
Trencsén). A tél beálltával megindították a dunántúli hadjáratot. Itt is csak
az erős kővárak tudtak ellenállni (Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma).
II.
A tatárjárás legfájóbb velejárója
a hatalmas, 20 - 50 % - ra becsült emberveszteség volt. Mivel a pusztítás nem
egyformán érintette az ország egyes területeit, a tatárjárás kihatott az
etnikai viszonyokra is.
A magyarság elsősorban az
alföldeket és a völgyeket lakta, ezért a veszteségek főként őket érintették. Az
emberveszteséget részben a bevándorlás pótolta. IV. Béla visszahívta a kunokat,
akik az Alföld elpusztult vagy ritkán lakott vidékein telepedtek le
(Nagykunság, Kiskunság, Temesvidék). Ekkor települtek le a jászok (alánok) is a
Jászságban. Egy - két évszázad alatt mindkét nomád nép beolvadt a magyarságba.
Nőtt a 13. század eleje óta Erdélybe betelepülő vlachok száma. Az állattartó
románok elsősorban a királyi erdőuradalmakban települtek le. A cseh és lengyel
bevándorlás révén délebbre húzódott a szláv etnikai határ, de az ország
lakosságának 70 - 80% - át továbbra is a magyarság alkotta.
III.
Ahhoz, hogy az országot romjaiból
újjáépítse, IV. Béla változtatni kényszerült korábbi politikáján. Lemondott a
királyi birtokállomány helyreállításáról, sőt a bárók megnyerése érdekében maga
is jelentős adományokat juttatott híveinek. Az adományokat azonban
katonaállításhoz és a korábban tiltott várépítéshez kötötte. Gazdasági és
védelmi okok miatt számos települést emelt városi rangra, s a városok
kiváltságait a korábbiakhoz képest bővítette (vámmentes kereskedelem, szabad
bíró- és tanácsválasztás, kőfal építése).
Igyekezett szélesíteni, illetve
erősíteni támogatói bázisát, ezért az 1267 - es törvényekben megerősítette a
köznemesek Aranybullában szereplő szabadságjogait (adómentesség, bírói ítélet
nélkül nem foghatók le, csak az ország védelmére kötelezhetők, birtokaikat
örökíthetik).
Az elpusztult területek
benépesítését betelepítésekkel, illetve hospesek behívásával segítette.
Külpolitikájában békés
szövetségesi viszonyra törekedett Haliccsal és Lengyelországgal, melyet
dinasztikus házasságokkal is megerősített (pl. egyik lányát a halicsi
fejedelemhez adta feleségül). Babenberg Frigyestől harcok árán visszaszerezte a
kizsarolt területeket.
Az ország újjáépítése sikeresnek
bizonyult. IV. Béla méltán nyerte el az utókortól a „második honalapító” címet.
Történelem – 19. tétel
Mutassa be a mohácsi csata és a kettős
királyválasztás következményeit, az ország három részre szakadásának
folyamatát!
Szempontok:
I.
A mohácsi
csata következményei
II.
Szapolyai
János és Habsburg Ferdinánd küzdelme
III.
Buda
elfoglalása
IV.
Az ország
három részre szakadása
A magyar vezetők időben hírt
szereztek a közelgő török támadásról, azonban semmi komolyabb előkészületre nem
került sor. 1526 júliusára meg is érkezett a kb. 80 ezer fős szultáni had,
Nándorfehérvárnál átkelt a Dunán, majd az egyetlen még jelentős erősséget,
Péterváradot elfoglalta. A magyar sereg fővezére, Tomori Pál kalocsai érsek
1526. augusztus 29 – én a mohácsi síkon vállalt csatát. A csata két óra alatt
elveszett, Tomori Pál, 7 főpap, 28 főúr, 15 ezer katona és II. Lajos magyar
király is meghalt.
A csata után a török sereg Budáig
hatolt előre, majd kifosztva, s a Dunántúl egy részét és a Duna – Tisza közét
végigpusztítva kivonult az országból.
II.
A mohácsi vereség legsúlyosabb
következménye az azt követő anarchikus viszonyokban rejlett. A megürült trónra
két jelölt is volt. Habsburg Ferdinándot a Jagellókkal kötött családi
szerződésre hivatkozva 1526 decemberében a főrendek egy része királlyá
választotta. Szapolyai Jánost pedig az 1505 – ös rákosi végzésre hivatkozva
1526 novemberében megkoronázták.
Ferdinánd támadást intézett
Szapolyai ellen, akit ez felkészületlenül ért. Erdélybe, majd Lengyelországba
menekült. Szapolyai a török portától kért segítséget. 1528 – ban megkötötték az
isztambuli szerződést. A török csapatok segítségével Szapolyai visszafoglalta
az ország nagyobbik részét. 1529 – ben a szultán vezette sereg, miután a
szultán Mohácson fogadta Szapolyai hódolatát, visszafoglalta Szapolyai számára
Budát, majd Bécs ellen vonult, azonban hadjárata sikertelen volt. 1532 – ben
újabb hadjárat indult Bécs ellen, Kőszeg azonban hosszú ideig feltartóztatta,
Bécs körül nemzetközi haderő gyűlt össze, így a szultán nem vállalta az
ostromot.
1538 – ban Szapolyai és Ferdinánd
Váradon békét kötött. Ez alapján megtartották addig birtokolt területeiket,
elismerték egymás királyságát. Szapolyai halála után Ferdinánd az örökös.
III.
1540 – ben Szapolyai János
meghalt, végakarata szerint a szultán fiát, János Zsigmondot fogadta el
királynak. Ferdinánd viszont a váradi béke alapján el akarta foglalni Szapolyai
országrészét. Szulejmán nem engedhette meg a Habsburg befolyás növekedését
Magyarországon, ezért 1541. augusztus 29 – én a törökök megszállták Budát.
IV.
Buda megszállásával az ország
három részre szakadt.
Az ország déli – középső része a
töröké lett, ez volt a Hódoltság. Erdély és Tiszántúl az Erdélyi Fejedelemség
részét képezte Izabella és János Zsigmond kezében. Az ország nyugati – északi
része pedig Ferdinándé, ez a Királyi Magyarország.
2013. január 13., vasárnap
Helyzetjelentés
Sziasztok Drágáim!
Egy picit elhavazódtam, de igyekszem hozni az új fejezeteket. Jövő héten lesz várható a Moonlight 15. fejezete, és ma igyekszem összehozni a Testvér - szeretet 5. fejezetét. Még ebben a hónapban a Vérmágiát is szeretném folytatni, illetve kilátásban vannak a Fight! és a Modern Mese - Rachel Winstead és Cedrick Rawlins története következő fejezetei is. Pontos időpontot nem tudok mondani, sok a tanulnivaló, ráadásul jövő héten van a szalagavatónk is.
Köszi a kitartást!
pusszancs <3>3>
Egy picit elhavazódtam, de igyekszem hozni az új fejezeteket. Jövő héten lesz várható a Moonlight 15. fejezete, és ma igyekszem összehozni a Testvér - szeretet 5. fejezetét. Még ebben a hónapban a Vérmágiát is szeretném folytatni, illetve kilátásban vannak a Fight! és a Modern Mese - Rachel Winstead és Cedrick Rawlins története következő fejezetei is. Pontos időpontot nem tudok mondani, sok a tanulnivaló, ráadásul jövő héten van a szalagavatónk is.
Köszi a kitartást!
pusszancs <3>3>
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)