Tételek - Történelem

Igényre itt is van az első négy tétel történelemből. Remélem jó hasznukat veszitek!

puszi : Nikki :)

Történelem – 1. tétel

Mutassa be a 10 – 11. századi nyugat – európai mezőgazdaság átalakulását és következményeit!

Szempontok:

I.                   Nyugatrómai Birodalom bukását követő hanyatlás

II.                Új mezőgazdasági technikák megjelenése

III.             Következmények

IV.             Társadalmi változások

V.                Uradalom felépítése

I.

A Nyugatrómai Birodalom a szakadás után még nyolc évtizedig állt fenn, ezalatt a germán, hun, alán, stb. támadások miatt egyre szűkebb határok közé szorult, sorra elveszítette a tartományai feletti fennhatóságát. 476-ban a kiskorú Romulus Augustulus császárt Odoaker germán hadvezér megfosztotta hatalmától, ezzel Itália egyike lett az önálló germán királyságoknak. I. Justinianus (527–565) még megpróbálta visszahódítani az elveszített nyugati területeket, ez azonban már nem sikerülhetett, sőt az Itáliában elhúzódó háború a félsziget és Róma városa számára minden korábbi kifosztásnál súlyosabb civilizációs összeomlást okozott. A hanyatlást elmélyítették a birodalom szétesésével együtt jelentkező csapások: a pestis, barbár betörések, melyek a városokat szinte teljesen elpusztították. Nyugat - Európában mindennapossá váltak az éhínségek és a belső háborúskodások. Nyugat - Európa az önellátás szintjére esett vissza és ebből a mezőgazdasági eszközök és a földművelési módszerek fejlődése révén lábalt ki.

II.

A földeket talajváltó rendszerben, vagyis kimerülésig művelték. 4-6 év után új földeken dolgoztak. A földterületnek mindig csak egy kis részét használták ki, és ugyanazon földdarabot csak 10-30 év múlva kezdték újra művelni. Ezzel a módszerrel alacsony hozamot tudtak elérni, ami kevés ember eltartását biztosította.

A 8. századtól kezdődően Nyugat-Európában a termelési módszerek és a munkaeszközök fejlődni kezdtek. A kialakuló kétnyomásos gazdálkodás azt jelentette, hogy a termőföld felét bevetették a másik felét pedig ugaron hagyták, azaz pihentették. Itt legelhetett az állatállomány, trágyájukkal pedig megújították a termőföld erejét. A háromnyomásos gazdálkodás elterjedésével tovább csökkent az ugar. Három részre osztották a termőföldet: egy rész ugar, egy rész őszi- és egy rész tavaszi gabona. Az egységek évente cserélődtek.

A föld ilyen arányú folyamatos kihasználása azonban a régi eszközökkel nem volt lehetséges. Elterjedt a csoroszlyás, kormánylemezes, nehéz fordítóeke használata, így a szántás mélyen feltörte a földet és meg is fordította: kicserélte az alsó pihent és a felső kimerült talajszintet. Ezzel az ekével a keményebb, kötöttebb talajokat is meg lehetett művelni, tehát nőtt a termőterület nagysága. Szintén előrelépést jelentett a borona, amely a föld lazításával növelte a termést. Az új eszközök azonban nagyobb vonzóerőt igényeltek, így a régi nyakhám elavulttá vált. Egyre inkább előtérbe került a nomádoktól átvett szügyhám, így az igaerő jelentősen megnőtt.

III.

A mezőgazdaság fejlődése a 9 - 10. századra az életkörülmények javulásához, a népességszám növekedéséhez és a helyi kereskedelem újbóli megjelenéséhez vezetett. A távolsági kereskedelem a kora középkorban is fennmaradt. Elsősorban a Földközi-tenger arab és bizánci területeiről hoztak be luxuscikkeket a vezető réteg számára. Keletre főként rabszolgákat vittek, akiket szláv területekről hurcoltak el.

IV.

A korszakban a hatalom alapját a földbirtok képezte. A létrejövő államokban az új uralkodói réteg a római nagybirtokosokból és germán törzsfőkből, illetve azok fegyveres kíséretének tagjaiból állt. Az újdonsült királyok csak úgy tudtak kormányozni, ha a frissen megszerzett földek jelentős részét híveinek adományozták. Az uralkodók pénzjövedelme kevés volt, abból fizetett hadsereget vagy hivatalszervezetet nem lehetett fenntartani. A különböző szolgálatok teljesítéséért adományozott birtok a hűbérbirtok. A hűbérbirtok kezdetben a megadományozott halálával, vagy akkor, ha nem teljesítette kötelességeit visszaszállt az adományozóhoz. Később örökíthetővé, sőt továbbadhatóvá vált. A király nagyhűbéresei is adományoztak birtokokat, így ők is hűbérurakká váltak. Kialakult az alá-fölérendeltségi viszony, egy hierarchikus rend, a hűbéri lánc. A Karoling korra általánossá vált a hűbéri eskü. Ebben az adományozó, a hűbérúr (senior) és a megadományozott hűbéres (vazallus) kölcsönösen fogadalmat tettek a hűségre és saját kötelességeik teljesítésére. A földesúr védelmet, illetve igazságszolgáltatást nyújt a hűbéres teljes odaadásért és hűségéért cserébe. Az állam a hűbéri láncon keresztül működött, a király akaratát saját hűbéresei hajtották végre a saját hűbéreseik segítségével. A rendszer csak akkor erősíthette a király hatalmát, ha vazallusai megtartották esküjüket.

A jobbágyok nem részei a hűbéri láncnak, csak dolgoznak benne. Örökíthető telke van, szabadon költözhet. Azonban kötelességei is vannak: robot, termény kilencedét befizeti, ajándék.

A colonus bérlő bérli a földjét, míg a jobbágy örök használatra kapta a földjét, amely örökíthető is. A katonáskodó germán szabad parasztnak saját földje, állatai, fegyverei vannak, míg a jobbágynak nem sajátja.

V.

A korai és az érett középkor határán, nyugaton önálló nagybirtokok sokasága volt jellemző. Ezeket uradalmaknak nevezzük.

Az uradalom nagy kiterjedésű, bár nem feltétlenül összefüggő földterület, amely falvak tucatjait ölelte fel, a hozzájuk tartozó földekkel, erdőkkel, legelőkkel együtt. Központja az udvarház. Itt tartózkodott a földesúr vagy megbízottja a fegyveres kísérettel és a szolganépekkel. A 10. századtól az uradalom központja egyre inkább a fából vagy kőből épült vár lett. Az uradalomhoz tartozó parasztok megtermelték a szükséges mezőgazdasági termékeket, és előállították a kézműves termékeket is. Az uradalom nem egyszerűen egy nagybirtok volt, elsősorban hatalmi szervezet, amely igazgatási és bíráskodási szereppel is bírt. A földesurak igyekeztek immunitást (királyi jogok alóli mentességet) szerezni birtokaikra. Ha ez sikerült, akkor a földesúr földjén királyi tisztviselő nem szedhetett adót, továbbá a földesúr eredendően királyi jogokat gyakorolhatott: bíráskodhatott, piacot tarthatott, vámot szedhetett, bányát nyithatott.

Az uradalom három részre osztható. A jobbágyok parcellái két részből álltak, a külső telekből (szántó) és a belső telekből (házhely, kert). Ezeket kötelezettségek fejében maguknak művelték a parasztok. Munkájukat saját állataikkal és szerszámaikkal végezték. A földesúr saját kezelésű birtokát, az ún. majorságot vagy allódiumot a parasztok robotban művelték és az itt megtermeltek teljes egészében a földesurat illették. Közös használatú területek voltak az erdők, mezők-kaszálók, folyók, tavak.

A paraszt kötelezettségekkel tartozott földesurának. Ilyenek voltak a különféle adók. Terményadó értelmében a parasztnak be kellett szolgáltatnia a földesurának az általa megtermelt mennyiség bizonyos hányadát. Kötelezettség volt még a pénzadó és különböző ajándékok a földesúr életének nagyobb eseményeikor. A földesurat bizonyos előjogok illették a birtokán, az ún. banalitások, földesúri monopóliumok: kocsmatartás, mészárszék tartása, sör - és pálinkafőzés, malomtartás. A földesúr bíráskodhatott a jobbágyai felett (úriszék).

Az uradalom területén lévő templomokat, kolostorokat a földesúr alapította és támogatta, ugyanakkor ellenőrizte is – ez volt a magánegyház rendszere. 

Történelem – 2. tétel

Ismertesse Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg, milyen összefüggés van a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege között!

Szempontok:

I.                   A hatalom megszilárdítása, tartományurak legyőzése

II.                Új bárói réteg

III.             Gazdaságpolitika

IV.             Külpolitika

I.

1301-ben III. András halálával az államalapító dinasztia, az Árpád - ház férfiágon kihalt, a Magyar Királyság trónja megüresedett. András halálával a trónnak három várományosa volt, a cseh Přemysl - házból való Vencel, a bajor Wittelsbach - házból való Ottó és a nápolyi Anjou - házból Károly Róbert. Mindhárom trónvárományos közeli rokonságban volt az Árpád – háziakkal. Mindannyiuk megszerezte magának bizonyos időre a trónt, azonban 1307 - re világossá vált, hogy Károly Róbert került ki győztesen a trónharcból, Vencel lemondott trónigényéről, Ottót pedig lemondatták.

1307-ben Károly Róbert királyi hatalma még igen gyenge lábakon állt, az Árpád - házi királyok birtokadományozásainak köszönhetően egy erős bárói réteg alakult ki, akik tartományurakként viselkedve önálló politikát folytattak. Károly Róbert legfontosabb teendője ezen tartományurak hatalmának a letörése volt. 1312. június 15 - én a rozgonyi csatában legyőzte az Amádé fiak és Csák Máté egyesített seregeit, maguk az Amádé fiak is elestek a csatában. 1321-ben elhunyt Csák Máté, halála után Károly Róbert visszanyerte az ország északnyugati része feletti uralmat, helyzete immár stabillá vált.

II.

A régi, lázadó főnemesség helyére a király új, hozzá hűséges embereket állított és közöttük osztotta fel az elkobzott birtokokat. Jellemzően ősi családok eddig háttérbe szorult ágait emelte be a hatalomba.

Az új arisztokrácia immár nem nemzetségi, hanem hivatali arisztokrácia. Tagjai hivataluk betöltésével válnak jogosulttá nem adományozható és nem öröklődő birtokra (honor), melyet a király bármikor visszavehet.

Károly Róbert a hozzá hű főúri réteget magánhaderő kiállítására kötelezte. A király 50 főben határozta meg egy bandérium létszámát. Károly Róbert teljes egészében ezekre a magánhadseregekre támaszkodott, zsoldosokat csak szükség esetén fogadott fel. A hadseregszervezés e formája kevésbé volt költséges egy professzionális, állandó jelleggel létrehozott haderővel szemben.

III.

Gazdaságpolitikájának kulcsszava a regálé jövedelem. Ez olyan jövedelem, amely a királyi rangból kifolyólag jár az uralkodónak, ellentétben a domaniális jövedelemmel, amelyet a birtokok jogán kap, a legnagyobb földesúr lévén.

Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben. Főként aranyat, ezüstöt és sót bányásztak. Károly Róbert elsősorban a nemesfémbányászatot kívánta támogatni. A bánya monopólium reformjával érdekeltté tette a földesurakat a bányák megnyitásában: a birtokos megkapta a bányabér (urbura) egyharmadát. A bányabér az aranykitermelés egytizedét, ill. az ezüstkitermelés egy nyolcadát jelentette.

Jelentősebb jövedelem volt ennél a pénzverés monopóliumából származó bevétel. A kitermelt aranyat, ezüstöt a termelők kötelesek voltak beváltani. A beszolgáltatások során kb. 40 – 50 % - os haszonra tett szert az uralkodó.

A király az alsó-magyarországi bányászat fellendítésére külföldi bányászokat hívott az országba.

A pénzveréshez firenzei pénzverő mestereket hozatott. A jó minőségű új pénz, az aranyforint is firenzei mintára készült. Váltópénzként az ezüstdénár szolgált.  Hogy az aranyforint megtarthassa értékét, a királynak le kellett mondania az évenkénti beváltásról (kamara haszna) és a pénzrontásról. Ezen jövedelem pótlására vezette be az első állami adót: a kapuadót. Ez jobbágytelkenként évente 18 dénár fizetését jelentette. A harmincad vám, mellyel a fellendülő kereskedelmet adóztatta meg, tovább növelte az uralkodó bevételét. A király – kihasználva a pápaság meggyengülését - a pápai jövedelem egyharmadát is lefoglalta. Emellett élt az invesztitúra jogával.

IV.

Károly Róbertnek a hatalom megszilárdítását követően aktív külpolitikára nyílt lehetősége. Nándorfehérvárt és Galambócot már a tízes évek végére elfoglalta a szerbektől. Horvátországban és Havasalföldön azonban nem sikerült uralmát elismertetnie. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel királlyal tanácskozott. A cseh uralkodóval egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalról állapodott meg. A gyermektelen Kázmér pedig Károly Róbert elsőszülött fiát, Lajost tette meg örökösévé. Károly a nápolyi kapcsolatot is ápolta: személyesen utazott Itáliába, hogy biztosítsa kisebbik fia, András számára a nápolyi trónt.

Történelem – 3. tétel

Mutassa be a nagy földrajzi felfedezések gazdasági okait, eseményeit! Tárja fel, hogy a felfedezések nyomán milyen gazdasági változások indultak meg Nyugat – Európában!

Szempontok:

I.                   Felfedezések okai

II.                Technikai feltételek

III.             Portugál felfedezések

IV.             Kolumbusz felfedezése

V.                Gyarmatosítás jellemzői

VI.             Indián kultúrák

VII.          Gazdasági hatások

I.

A felfedezéseket gazdasági és politikai előzmények váltották ki. A gazdasági előzmények közül kiemelkedik, hogy a levantei kereskedelem jelentős nemesfém-szükséglettel rendelkezett, mert a Távol-Keletről Európába importált luxustermékek és fűszerek nagyon drágák voltak. A drága kereskedés miatt Európából Keletre áramlott az arany és az ezüst, nemesfémhiány keletkezett, amit csak tetézett az európai arany - és ezüstbányák kimerülése. Az Európában jelentkező nemesféméhség a felfedezések legfontosabb gazdasági előmozdítójává vált.

    A felfedezések politikai előzményei közül a török hódítás volt a legfontosabb. A 15. században a törökök elfoglalták a Földközi-tenger medencéjének keleti felét, sőt 1453-ban bevették magát Konstantinápolyt is. 1526-ban a mohácsi csatában a Magyar Királyságot legyőzve már Nyugat-Európát fenyegették. A török előrenyomulás a levantei kereskedelmet visszavetette, illetve megdrágította, hiszen a kereskedők kalózok és török rabló csapatok támadásainak voltak kitéve. A megdrágult áruszállítás tovább fokozta az európai nemesfémhiányt. A török hódítás a kereskedőket arra ösztönözte, hogy a Távol-Kelettel új – elsősorban tengeri – utakat keressenek.

II.

A tudományos-technikai feltételek közé sorolhatjuk az új, könnyebben navigálható hajótípust (karavella), amely viszonylag nagy belső terével a kereskedést is segítette. A hajó mellett fontos volt az iránytű és a – kor viszonyait tekintve – fejlett térképek elterjedt használata. A felfedezőket segítették még a korszerűsödő földrajzi - csillagászati ismeretek is. A felfedezésekhez pénz is kellett. Az anyagi feltételeket a felfedezésekben érdekelt európai uralkodók mecénásként való megjelenése biztosította. (Közülük leghíresebb a portugál Tengerész Henrik herceg, aki a tudományos ismereteket fejlesztendő akadémiát is alapított.)

III.

A portugálok felfedező utakat indítottak az arany és a fűszerek megszerzésének reményében Afrika partjai mentén. Híres képviselőjük volt Bartolomeo Díaz (1487-ben elérte Afrika déli pontját, a Jóreménység-fokot) és Vasco da Gama (1498-ban első európaiként érte el tengeri úton Indiát).

IV.

Kasztíliai Izabella támogatásával indulhatott el Indiába az olasz Kolumbusz Kristóf három hajója. Útja a vártnál hosszabbnak bizonyult, bár a passzát szelek megkönnyítették haladását. Így is közel 2 hónap után, 1492-ben köthetett ki az amerikai kontinens előterében elhelyezkedő Bahama-szigetek egyikén. Kolumbusz 1504-ig még háromszor kelt át az óceánon, elérte Kubát, Hispaniola szigetét, Puerto Ricot, Panamát és Jamaicát. Útjáról nemesfémeket, drágaköveket, Európába ismeretlen növényeket (burgonya, kukorica, dohány) és indiánokat hozott. Kolumbusz két naplót is vezetett: egyet magának és egyet a legénységének. Kolumbusz abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott. A felismerésre, hogy új kontinenst fedezett fel, Amerigo Vespucci jutott.

V.

A gyarmatosítás fogalma: Gyarmatosításnak nevezzük az újkor történetében azt a folyamatot, amely során a vezető nagyhatalmak gazdasági és politikai függőség alá vonják a világ fejletlenebb (nem iparosodott) területeit.

A felfedezők a kereskedelmi telepek létrehozása után az újonnan megismert népeket és területeket gyarmatosították. Ázsia népes és fejlett országait az európai hajósok nem tudták meghódítani. Amerika kitűnő lehetőségeket biztosított: hegységei hatalmas mennyiségű, könnyen kibányászható nemesfémet rejtettek, trópusi területein ültetvényeket lehetett létesíteni. S mindezen kincsek elérhetőek voltak az európai emberek számára, mert a legfejlettebb indián kultúrák is csak az egyiptomi Óbirodalom szintjén álltak. Így a vas- és tűzfegyverek birtokában könnyű volt a kő- és fafegyverekkel védekező indiánok leigázása.

A gyarmatosítás kezdetén az európaiak kizsákmányolták az új földeket, elsősorban nemesfémet és ipari nyersanyagokat szállítottak az anyaországba. A gyarmat olcsó munkaerőt, olcsó nyersanyagot és felvevőpiacot jelentett a gyarmatosítók számára. A gyarmatokon monokulturális ültetvényes gazdálkodás alakult ki (nagy területen egy bizonyos növény termesztése). Létrejött az embertelen rabszolgamunka, kezdetben az indiánokat, később a nagyobb munkabírású afrikai feketéket alkalmazták. (Afrika nyugati partvidéke az Újvilágba irányuló rabszolga-kereskedelem fő forrásává vált.) A gyarmatosítás első képviselői a spanyol származású konkvisztádorok voltak (pl. Cortes, Balboa, Pizzarón).

VI.

Inkák: Az inka név eredetileg a kecsuák egyik törzsének az uralkodóját jelölte, ma már azonban az általa uralt egész birodalom népét és kultúráját ezzel a névvel jelölik. Az Inka Birodalom az európai ember hódításai előtt létező ősi indián civilizáció Dél - Amerikában. Közigazgatási, politikai és katonai központja Cuzco volt. Legnagyobb kiterjedésekor magába foglalta a mai Ecuador, Peru, Kolumbia, Bolívia, Argentína és Chile több részét. Az inkák királyukat a "nap gyermekének" nevezték.

Maják: A maja civilizáció egy Közép - Amerikában élt prehispán civilizáció, amely főleg a kifejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres. A legjelentősebb ősi amerikai civilizáció volt.

Aztékok: Az aztékok indián törzse az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációját hozta létre a 14 – 15. században. Birodalmukat katonai hatalomra alapították a Mexikói-fennsíkon, a mai Mexikó középső és délebbi részén, a Mexikói-öböl és a Csendes-óceán között. Magukat mexikáknak nevezték. Az "azték" név a monda szerinti előző hazájukra, Aztlán - ra utal. Fővárosukat, Tenocstitlánt a mai Mexikóváros helyén, egy szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket. Vallási - társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és a későbbi, harcosabb szellemű toltékoktól örökölték, illetve vették át.

A spanyol hódítók elfoglalták, majd lerombolták az indián kultúrákat. Az ültetvényeken kezdetben az indiánokat dolgoztatták. Számuk egy évszázad alatt a tizedére csökkent. Az indiánokkal erőszakosan, sokszor kegyetlenül bántak, és az európaiak által behurcolt betegségekkel szemben az őslakosok nem voltak ellenállók.

VII.

Európába új mezőgazdasági termények érkeztek (kakaó, kávé, dohány, cukor, kukorica, burgonya) és népélelmezési cikké válva fontos szerepet töltöttek be Európa növénytermesztésében. A világkereskedelem fő területe a Földközi - tengerről áttevődött az Atlanti - óceánra, itt alakultak ki az új kereskedelmi központok. A felfedezések európai szintű munkamegosztást idéztek elő: nyugaton iparcikkeket, keleten gabonát, élelmiszereket és ipari nyersanyagokat állítottak elő.

A felfedezések társadalmi - gazdasági következménye volt, hogy Kelet - Európában tartósodott a jobbágyság (második, vagy örökös jobbágyság). Nyugat - Európában a beáramló nemesfémek gazdasági fellendülést eredményeztek: a tőke felhalmozásával bomlani kezdett a feudális társadalmi - gazdasági szerkezet, és kezdetét vette a tőkés, kapitalista termelési rendszer kialakulása. Ennek első jele volt az árforradalom (az iparcikkek iránti kereslet növekedése drágulást eredményezett), majd az igények kielégítésére létrehozott manufaktúra - ipar, ami már a tömegtermelés beindulását jelentette. A nagyobb ipari termelés megnövelte a nyersanyag - igényt, ami a munkamegosztás fokozódásához vezetett. Ennek másik következménye volt a bekerítés folyamata. A bekerítésekkel és a tőke felhalmozásával kialakultak a tőkés termelő üzemek, ami a céhes keretek között termelő kézművesek tönkremeneteléhez vezetett. A néhány tehetősebb kézművesből tőkés lett, a többségből kialakult a bérmunkások rétege.

Történelem – 4. tétel

Ismertesse a kiegyezés utáni gazdasági eredményeket! Mutassa be az infrastruktúra, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését a dualizmus korában!

A magyar gazdaságot a kiegyezés előtt a birodalmi alárendeltség, a kitörés képtelensége jellemezte. A korábban eltörölt vámhatár miatt már az európai vérkeringésbe való bekapcsolódás lehetősége is adott volt, az elszigetelt és erőtlen magyar gazdaság erre azonban még képtelen volt. A kiegyezés törvényének gazdasági pontjai a magyar és az osztrák fél pénzügyi érdekeit egyaránt szolgálták. Magyarország számára viszont új időszámítást jelentett a kiegyezés: hatalmas, meglepetésszerű fellendülést indukált. A virágzást természetesen nemcsak a dualizmus új jogi rendszere, hanem például az is előmozdította, hogy Magyarországon a két ipari forradalom – az első elmaradása/késése miatt – összeért.

Infrastruktúra:

A tőkeigényes infrastrukturális fejlesztések a befektetések beindulásának legnagyobb mozgatóerejévé váltak. Az olcsó munkaerőt igénylő közlekedési, tereprendezési, városképi/építőipari beruházások mágnesként vonzották az újabb befektetéseket, az ipart és a kereskedelmet. A nyugat - európai infrastrukturális szinthez való igazodás rendkívül rövid idő alatt a legfejlettebb körülményeket teremtette meg az országban, az átlagos színvonal azonban főleg a peremterületek elmaradottsága miatt soha nem közelíthette meg a nyugatit.

Ipar:

Az 50 - es évektől a leggyorsabban az élelmiszeripar fejlődött. A terményfelvásárlásból felhalmozódó tőkéket a vállalkozók e területbe fektették. A legjelentősebb a Budapesten koncentrálódó malomipar volt, mely a hengerszék révén a világ élvonalába került. Századfordulókor Pest malmai már balkáni búzát is őröltek. A magyar iparágban is tért hódított a gőzgép, ami a széntermelés ugrásszerű növekedéséhez vezetett. Sorra nyíltak a bányák a Mecsek, Nógrád, Dorog, Tatabánya térségében. Vaskohászati centrumok ott alakultak ki, ahol a közelben vasércet is rejtett a föld. A magyar ipar megkésett fejlődése előnyt is hozott, mivel az ipari forradalom legújabb vívmányait alkalmazták, így lépéselőnyhöz juthattunk, mert nem kellett időt áldozni a találmányok kifejlesztéséhez, ezáltal magas volt a termelékenység.  A magyar ipar fejlődése a 90 - es években még nagyobb lendületet vett, az ekkora már hagyományos iparágak tovább erősödtek. A kialakuló iparvidékeken világszínvonalú gépgyártás fejlődött ki. A magyar ipar a századfordulótól együtt haladt a világ élvonalával, s egyes területeken már a világszínvonalú fejlesztések is itt valósultak meg.

Mezőgazdaság:

A mezőgazdaság fejlődését a folyamatosan bővülő Lajtán túli piacok ösztönözték. A búza ezekben az években lépett elő a magyar föld termékévé. (A termelés növekedésének ütemét csak az USA közelítette meg.)

A szántóföldi technika nagyot lépett előre. Általánosan használják a vasekéket. Aratógép is van, de az aratás lényegében még kézi munka. Gyakorlatilag teljessé vált a cséplés gépesítése.

A magyar mezőgazdaság fejlődésének kezdeti lendülete megfelelt a tőkés alapozás igényeinek, bár a külső piacokkal való egyoldalú kapcsolat konzerválta a külterjes formákat. A magyar mezőgazdaság egésze (a birtokmegosztás mutatja) a „porosz” úton járt, de a parasztgazdaságok az „amerikai” út bizonyos elemeit hordozták. (Például vidékenként hagymára, paprikára, zöldségre, gyümölcsre, szőlőre szakosodva.)

Közlekedés:

Az eddig kihasználhatatlan folyók közül számos hajózhatóvá vált, és a vízi szállítás nagy szerepet kapott a korszakban. A folyami és állóvízi személyszállítás és a kompközlekedés rugalmasabb és komfortosabb lett.

A vasúthálózat kiépítésének jelentőségét Magyarország nagyon hamar felismerte, és erős tőkekoncentrációval, kivételesen nagy tempóban európai szintű hálózatot épített ki. A reformkori építkezések a 67 - es fordulat után felgyorsultak, a kormányok felismerték a vasút felzárkóztató és vállalkozásvonzó hatását, és a befektetőket hitelkedvezményekkel támogatták. Budapest - centrikus rendszer alakult ki, melynek sűrűsége a perifériák felé centrikusan ritkult. A legtöbb jó földrajzi helyzetű várost elérték a vasútépítők, ezzel gazdaságukat, áruforgalmukat fellendítve. A bányák, gyárak építésével összhangban épültek a vasúti mellékvonalak, sokszor az iparos és a vasúti társaság együttműködésével. Évek után létrehozták az állami tulajdonú MÁV - ot, amely a kisebb - nagyobb magántársaságok és pályaszakaszok felvásárlásával óriásvállalattá nőtte ki magát. Egységes, olcsóbb és színvonalasabb közlekedés vált így lehetővé.

Contrary Poles

Felújítottam a Contrary Poles oldalt és a történetet. Elkészült az ismertető, a prológus és az 1.fejezet is. Jó olvasást!

Véleményeket várok

Sziasztok!

Azon gondolkozom, hogy feltenném azokat az érettségi tételeimet, amiket gépen csinálok, mondjuk egyenlőre csak történelemből vannak. Tudom, milyen szar megcsinálni őket, és nekem sokat segít, hogy a bátyám régi tételei mintát szolgáltatnak, hogy mit is kezdjek egy - egy kidolgozással.

Véleményeket várnék, ha csak egy ember is jelzi, hogy ő örülne neki, ha elérhetővé válna egy normális - mert sajnos nagyon sokan töltenek fel az internetre szívatásként hülyeségeket - érettségi tételminta, akkor ahogy elkészülnek, közzétenném őket.

Na puszi, de még mindig csak virtuálisan, mert benyaltam valami idióta vírust, és hagyján, hogy taknyom - nyálam egybefolyik, de a hangom is elmenekült messze földre :)

Nikki

Az idő meg a sebek

Annyira gyakran hallani, hogy az idő minden sebet begyógyít, idővel jobb lesz, idővel nem fog fájni és a többi.... De most úgy őszintén! Ki hiszi el ezt a maszlagot?
Még a fizikai sebek is csak akkor gyógyulnak be, ha megfelelően ellátjuk. Hát akkor a lelki károk mégis hogy tűnnének el csak úgy? Csak mert telik az idő?
Utálom az ilyen sablon szövegeket. Igazándiból be kell, hogy valljam, mostanáig nem nagyon értettem meg, hogy miért is fújnak annyira az emberek mikor te csak segíteni akarsz? Mikor azt mondod valakinek, hogy ' Hidd el, idővel jobb lesz ', meg a többi hasonlóság. Voltak gondjaim az életben, persze, ki a bánatnak nincsenek? De ezek nem olyan gondok voltak, hogy azt mondjam, hogy mi a bánatos francnak pofáznak olyanról, amiről tudom, hogy sosem fog bekövetkezni. Hittem, hogy az idő gyógyír mindenre és előbb vagy utóbb minden helyre jön. Jelenleg fejbe bírnám vágni magam, hogy ennyire naiv voltam mindig is. Főleg úgy, hogy azt hittem tényleg segít, ha valakinek ezekkel jövök, aki épp a pokol bugyrait járja.
És most rá kellett jönnöm, hogy a másik oldalon állva mennyire frusztráló tud lenni, ha valaki képes azt mondani, hogy majd az idő begyógyítja a sebeket. A bánatos szart gyógyítja be! Szerintem egyszerűen csak megy tovább az Élet, mert az leszarja, hogy szíved szerint bebújnál a takaró alá, magadhoz ölelnéd a kedvenc macidat és csak sírnál és ordítanál naphosszat, vagy éppen csak feküdnél, mintha azzal, hogy ilyen kegyetlenül utol ért a Való Világ, ami nem csak fehér meg szürke, hanem koromfekete és vérvörös!, megállt volna az idő. Nem teheted meg, hogy csak vagy és nem csinálsz semmit. Ha mást nem, enni meg ilyenek fel kell kelned és ezzel máris megy tovább a napok monotonitása. Csinálsz valamit. Aztán egyszer csak akarva - akaratlanul visszarázódsz az életbe.
Nem, az idő nem begyógyítja a sebeket. Pusztán makacsul halad tovább és történnek az újabb dolgok veled, hogy rákerül a károdra egy sebtapasz és nem lesz időd foglalkozni vele.
Persze ezt a tapaszt az életed során párszor te vagy valaki más fel fogja tépni, de hamar visszakerül a helyére, hogy visszazárd a többi gyógyulatlan sebedhez, rájuk szórd a hegeket, azokra meg az élményeidet.
És hogy ezt miért is írtam le nektek?
Többségetek tudja, aki pedig nem, annak most elárulom, hogy nem rég átestem egy vetélésen. Az egyik pillanatban még minden tökéletes : készültem az utolsó évemre, és felhőtlenül boldog voltam, mert a vőlegényemmel babát vártunk április közepére. A következőben már csak arra eszméltem, hogy vizsgálat és ultrahangok sorozata nyomán közölte velem a doki, hogy sajnálja, de meghalt a pici és másnap műtenek, aztán a délután folyamán hirtelen elöntött a vér és tíz perc múlva már toltak a műtőbe.
Nagy megrázkódtatás egy nőnek elveszteni a gyerekét, még akkor is, ha még nem tarthatta a kezében. Volt egy megérzésem, hogy kisfiút várok, elneveztük és terveztük az életünket hármasban. De Beni baba meghalt, és elvárják, hogy hirtelen jól legyek és visszatérjek az addigi életemhez, mintha mi sem történt volna.
Gondolom most sokan nem értitek, hogy egy ennyire személyes dolgot miért teszek közé és miért nem a naplómba írom.
Nekem mindig is problémát okozott, hogy el tudjam mondani mi burjánzik bennem, habár igaz, az évek alatt sokat fejlődtem. De így, írásban sokkal könnyebb kiadnom magamból ami a szívemet nyomja. Ettől nem várom, hogy jobban leszek, csak tudni fogom, hogy tovább adtam mindazt, amit megtapasztaltam.
Szóval egy tanács : sose mondjátok azt, hogy idővel jobb lesz. Küldjetek egy biztató mosolyt, és ha szeretnétek, biztosítsátok róla az illetőt, hogy ha úgy érzi szüksége van rá, meghallgatjátok (tanácsot ne adjatok, ha nem kéri!) és mellette álltok. Helyre hozni úgysem tudjátok őt, maximum segíteni, hogy könnyebben visszarázódjon az életbe.

sok puszi : Nikki
( persze csak virtuálisan, mert nem szeretnék senkit sem megfertőzni )

Breaking Dawn Part 2

Nem tudom, hogy vagytok vele, de én már nagyon - nagyon türelmetlenül várom a filmet :D

Íme néhány kép érdekesség gyanánt :

 

Friss

Fent a 10.fejezet a Moonlight - ból.

Friss

Fent a 9.fejezet a Moonlight - ból.

Friss

Fent a 8.fejezet a Moonlight - ból.
Picit hosszabb lett a megszokottnál,de úgy olvassátok,hogy szívem szerint most kinyírnám az összes szereplőt. Nem tett túl jót az idegeimnek,hogy elvesztettem a babámat. De már megyek is,mert nem tudok túl sokáig ülni.
Legyetek jók,puszi!