Friss

Ha már egyszer suliba nem tudtam menni, hasznosítottam magam egy kicsit. Fent a 15.fejezet a Moonlightból.

Tételek - Történelem

Történelem – 7. tétel

Mutassa be a Kádár – korszak Magyarországának életmódját és mindennapjait! A források és saját ismeretei alapján magyarázza meg az életmódbeli változások társadalmi hátterét is!

Szempontok:

I.                   ´56 – os forradalom leverése röviden

II.                Kádár – korszak kezdete

III.             „Frizsiderszocializmus”

IV.             A jólét ára

V.                Oktatás

VI.             A családok életének átalakulása

VII.          Szabadidő és sport

VIII.       „Fogyasztói kultúra”

IX.             Értékrend és gondolkodás

I.

1956. október 23 – án kitört a forradalom. 1956. október 31 – én Moszkvában döntés született a forradalom leveréséről. 1956. november 4 – én a szovjet csapatok hajnalban megtámadták az alvó Budapestet. Szolnokon megalakult Kádár János vezetésével a szovjeteket kiszolgáló ellenkormány, a Forradalmi Munkás – Paraszt Kormány. 1956. november 4. – 11. – e között utcai harcok folytak, a legerősebb fegyveres csoport a Korvin – köz volt, azonban a forradalmat leverték.

II.

A Kádár – korszak az 1956 – os forradalom leverésétől a rendszerváltásig tartó korszak. Helyreállították a szocialista rendszerek alapvető jellemzőit, ugyanakkor lényeges változások is történtek az állam és a lakosság viszonyában, amik a lakosságot arra ösztönözték, hogy a jólétért cserébe tartsa magát távol a politikától.

III.

A mezőgazdasággal foglalkozók aránya jelentősen csökkent. Az ipari munkások aránya is csökkenni kezdett. Ezzel szemben a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás, közigazgatás) folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma.

A korszak nagy vívmánya volt, hogy jelentősen csökkent a szegénység. A Kádár – rendszerben emelkedett szinte valamennyi civilizációs mutató: javultak a lakásviszonyok, 100 % - os lett a társadalombiztosításban részesülők aránya, javult az iskolázottsági szint, stb.

IV.

A viszonylagos jólétnek azonban ára volt. Elhanyagoltak egy sor, kevésbé fontosnak ítélt területet, mint például a távközlés vagy az úthálózat fejlesztését. Ugyanakkor a nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. Az életszínvonal emelkedésének árát nemcsak az állam fizette meg, hanem az emberek is.

1960 és 1980 között a várható élettartam ismét csökkent, különösen a középkorú férfiak halálozási arányai romlottak. Nőtt a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok aránya a duplájára nőtt és az alkoholisták száma is emelkedett.

V.

A ’70 – es években az alapfokú oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános iskola nyolc osztályát. Az egyetemi, illetve főiskolai képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé kerültünk.

VI.

A korszakban a családok élete is jelentősen megváltozott: nőtt a válások száma. A gyerekszám folyamatosan csökkent, az egy – két gyerekes családok váltak jellemzővé. Az állam gyermekvállalást ösztönző intézkedései csak kis mértékben lassították a születések csökkenését.

VII.

Jelentősen megváltozott a szabadidő eltöltésének módja is. A társadalom változásai új szórakozási formák kialakulását eredményezték. A sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát, amelyet az 1950 – es években élvezett. A tömegsport fejlődése is elmaradt a kívánttól.

VIII.

A magyar társadalomra a hatvanas évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra. Az áhított fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni. A szocialista tömbön belül sokáig egyedinek számított, hogy Magyarországon gyártottak farmernadrágot.

A nehezen beszerezhető nyugati termékek (orkánkabát, nejlonharisnya, rágógumi, lemezek, kvarcórák, zsebszámológépek, stb.) csempészet révén kerültek „forgalomba”.

IX.

A „marxista-leninista” ideológia szerint a vallásnak fokozatosan el kellett volna halnia, azonban a ’70 – es évek végén a népesség mintegy fele, a ’80 – as években pedig már több mint a fele vallotta magát vallásosnak. Ugyanakkor az egyházak befolyása a mindennapi életre csökkent.

Tételek - Történelem

Történelem – 13. tétel

Ismertesse az egypártrendszer megszületésének fontosabb állomásait 1945 – 1949 között!

Szempont:

I.                   A 2. világháború után

II.                Az ideiglenes kormány intézkedései

III.             Az 1945 – ös választás

IV.              „Szalámi – taktika”

V.                Egypárti diktatúra kiépítése

I.

A 2. világháborúban kb. 800 ezer ember meghalt, mintegy 800 – 900 ezren hadifogságba estek. A nemzeti vagyon 40 % - a elpusztult, a gyárak 90 % - a megrongálódott. Az összes híd használhatatlanná vált, a vasúthálózat 40 % - a megsemmisült.

1944 őszén Magyarország „kettészakadt”. Nyugaton Szálai – rendszer, míg keleten új hatalmi szervek alakultak. 1944. december 2 – án Szegeden öt ellenzéki párt megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Nyilatkozata összefoglalta a legfontosabb teendőket: szakítás Németországgal, részvétel az ország felszabadításában, demokratikus szabadságjogok. 1944. december 21 – én ideiglenes nemzeti kormány, az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakult Dálnoki Miklós Béla vezetésével.

II.

1944. december 28 – án az ideiglenes kormány hadat üzent Németországnak. 1945. január 20 – án, Moszkvában aláírásra került a fegyverszüneti egyezmény. Visszaállították az 1937 – es határokat, jóvátétel fizetése, háborús bűnösök megbüntetése, szövetséges csapatok szabad mozgása. Formailag a SZEB az egyezmény betartását ellenőrizte, valójában az ország gazdasági és politikai életét felügyelte szovjet vezetés alatt működve.

1945. március 17 – én a kormány kihirdette a földreformrendeletet. Az ezer hold alatti birtokokból az úri birtokosok 100, a paraszti birtokosok 200 holdat tarthattak meg. A háborús bűnösök, nyilasok birtokait elkobozták. Az egyházi, 100 holdnál nagyobb birtokokat felosztották. Ezáltal megszűnt a nagy- és középbirtok és eltűnt a nagybirtokos arisztokrácia. Azonban a földnélküliek száma 48 % - ról 17 % - ra csökkent.

III.

1945 novemberében az általános, titkos szavazójog alapján nemzetgyűlési választásokat tartottak. A szavazatok 57 % - át a Független Kisgazdapárt szerezte meg. A SZEB nyomására koalíciós kormány alakult Tildy Zoltán vezetésével. A belügyminisztérium kommunista irányítás alá került.

1946. február 1 – én kikiáltották a 2. Magyar Köztársaságot. A köztársasági elnök Tildy Zoltán, a miniszterelnök Nagy Ferenc lett.

A kormány legsürgetőbb feladata az újjáépítés meggyorsítása, a közellátás javítása volt, mivel áruhiány volt. Jegyrendszer működött, virágzott a feketekereskedelem. A pengő teljesen elértéktelenedett, 1946. augusztus 1 – én bevezették a forintot (1Ft = 400e kvadrillió pengő).

IV.

A választásokat követően a kommunista párt harcot kezdett a hatalom teljes megszerzéséért. Meghirdették a „szalámi – taktikát”, melynek célja a Kisgazdapárt feldarabolása és a hatalomból való kiszorítása volt. Az MKP, az SZDP és az NPP együttműködése révén létrehozták a Baloldali Blokkot.

Nyílt támadást intéztek a Kisgazdapárt vezetői ellen egy állítólagos köztársaság - ellenes összeesküvés ürügyén: beismerő vallomások kicsikarása. ’947. február 25 – én a Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát is letartóztatták, Nagy Ferenc pedig lemondott tisztségéről. Ezzel megkezdődött a párt bomlása.

V.

Nagy Ferenc lemondása után az új miniszterelnök Dinnyés Lajos lett. Elfogadtatta az 1947. augusztus elsejével induló 3 éves tervet.  1947. augusztus 31 – re új választásokat írt ki. A Baloldali Blokk pártjai 45,5 % - ot értek el, a polgári pártok továbbra is abszolút többségben voltak attól függetlenül is, hogy a kék cédulákat (névjegyzékkivonat) a kommunisták többször is felhasználták. A Magyar Függetlenségi Párt mandátumait állítólagos visszaélésekre hivatkozva megsemmisítették. Újra Dinnyés Lajos alakíthatott így kormányt, de ez már csak látszatkoalíció, létrejött az MKP.

1948 tavaszán a kommunisták elérkezettnek látták az időt a proletárdiktatúra megteremtésére. Államosítások kezdődtek. 1948. június 12 – én létrehozták az egységes munkáspártot, a Magyar Dolgozók Pártját. Főtitkára Rákosi Mátyás lett.

Megkezdődött az egypártrendszer kialakítása. Az NPP és a Kisgazdapárt beletörődve feloszlottak. Megindult a harc az egyházak megtörésére is, Mindszenty bíborost koholt vádak alapján elítélték. 1949 februárjában a megmaradt pártokat beolvasztották az ekkor létrehozott Magyar Függetlenségi Népfrontba. 1949. május 15 – én, a választásokon már csak a Népfront jelöltjeire lehetett szavazni.

1949 augusztusában új alkotmány született, létrejött a Magyar Népköztársaság, a „munkások és parasztok állama”.