|
Szempont:
I.
A 2.
világháború után
II.
Az
ideiglenes kormány intézkedései
III.
Az 1945 – ös
választás
IV.
„Szalámi – taktika”
V.
Egypárti
diktatúra kiépítése
I.
A 2. világháborúban kb. 800 ezer
ember meghalt, mintegy 800 – 900 ezren hadifogságba estek. A nemzeti vagyon 40
% - a elpusztult, a gyárak 90 % - a megrongálódott. Az összes híd
használhatatlanná vált, a vasúthálózat 40 % - a megsemmisült.
1944 őszén Magyarország „kettészakadt”.
Nyugaton Szálai – rendszer, míg keleten új hatalmi szervek alakultak. 1944.
december 2 – án Szegeden öt ellenzéki párt megalapította a Magyar Nemzeti
Függetlenségi Frontot. Nyilatkozata összefoglalta a legfontosabb teendőket:
szakítás Németországgal, részvétel az ország felszabadításában, demokratikus
szabadságjogok. 1944. december 21 – én ideiglenes nemzeti kormány, az
Ideiglenes Nemzetgyűlés alakult Dálnoki Miklós Béla vezetésével.
II.
1944. december 28 – án az
ideiglenes kormány hadat üzent Németországnak. 1945. január 20 – án, Moszkvában
aláírásra került a fegyverszüneti egyezmény. Visszaállították az 1937 – es határokat,
jóvátétel fizetése, háborús bűnösök megbüntetése, szövetséges csapatok szabad
mozgása. Formailag a SZEB az egyezmény betartását ellenőrizte, valójában az
ország gazdasági és politikai életét felügyelte szovjet vezetés alatt működve.
1945. március 17 – én a kormány
kihirdette a földreformrendeletet. Az ezer hold alatti birtokokból az úri
birtokosok 100, a
paraszti birtokosok 200 holdat tarthattak meg. A háborús bűnösök, nyilasok
birtokait elkobozták. Az egyházi, 100 holdnál nagyobb birtokokat felosztották.
Ezáltal megszűnt a nagy- és középbirtok és eltűnt a nagybirtokos arisztokrácia.
Azonban a földnélküliek száma 48 % - ról 17 % - ra csökkent.
III.
1945 novemberében az általános,
titkos szavazójog alapján nemzetgyűlési választásokat tartottak. A szavazatok
57 % - át a Független Kisgazdapárt szerezte meg. A SZEB nyomására koalíciós
kormány alakult Tildy Zoltán vezetésével. A belügyminisztérium kommunista
irányítás alá került.
1946. február 1 – én kikiáltották
a 2. Magyar Köztársaságot. A köztársasági elnök Tildy Zoltán, a miniszterelnök
Nagy Ferenc lett.
A kormány legsürgetőbb feladata
az újjáépítés meggyorsítása, a közellátás javítása volt, mivel áruhiány volt.
Jegyrendszer működött, virágzott a feketekereskedelem. A pengő teljesen
elértéktelenedett, 1946. augusztus 1 – én bevezették a forintot (1Ft = 400e
kvadrillió pengő).
IV.
A választásokat követően a
kommunista párt harcot kezdett a hatalom teljes megszerzéséért. Meghirdették a „szalámi
– taktikát”, melynek célja a Kisgazdapárt feldarabolása és a hatalomból való
kiszorítása volt. Az MKP, az SZDP és az NPP együttműködése révén létrehozták a
Baloldali Blokkot.
Nyílt támadást intéztek a
Kisgazdapárt vezetői ellen egy állítólagos köztársaság - ellenes összeesküvés
ürügyén: beismerő vallomások kicsikarása. ’947. február 25 – én a Kisgazdapárt
főtitkárát, Kovács Bélát is letartóztatták, Nagy Ferenc pedig lemondott
tisztségéről. Ezzel megkezdődött a párt bomlása.
V.
Nagy Ferenc lemondása után az új
miniszterelnök Dinnyés Lajos lett. Elfogadtatta az 1947. augusztus elsejével
induló 3 éves tervet. 1947. augusztus 31
– re új választásokat írt ki. A Baloldali Blokk pártjai 45,5 % - ot értek el, a
polgári pártok továbbra is abszolút többségben voltak attól függetlenül is,
hogy a kék cédulákat (névjegyzékkivonat) a kommunisták többször is felhasználták.
A Magyar Függetlenségi Párt mandátumait állítólagos visszaélésekre hivatkozva
megsemmisítették. Újra Dinnyés Lajos alakíthatott így kormányt, de ez már csak
látszatkoalíció, létrejött az MKP.
1948 tavaszán a kommunisták
elérkezettnek látták az időt a proletárdiktatúra megteremtésére. Államosítások
kezdődtek. 1948. június 12 – én létrehozták az egységes munkáspártot, a Magyar Dolgozók
Pártját. Főtitkára Rákosi Mátyás lett.
Megkezdődött az egypártrendszer
kialakítása. Az NPP és a Kisgazdapárt beletörődve feloszlottak. Megindult a
harc az egyházak megtörésére is, Mindszenty bíborost koholt vádak alapján elítélték.
1949 februárjában a megmaradt pártokat beolvasztották az ekkor létrehozott
Magyar Függetlenségi Népfrontba. 1949. május 15 – én, a választásokon már csak
a Népfront jelöltjeire lehetett szavazni.
1949 augusztusában új alkotmány
született, létrejött a Magyar Népköztársaság, a „munkások és parasztok állama”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése