|
Szempontok:
I.
´56 – os
forradalom leverése röviden
II.
Kádár –
korszak kezdete
III.
„Frizsiderszocializmus”
IV.
A jólét ára
V.
Oktatás
VI.
A családok
életének átalakulása
VII.
Szabadidő és
sport
VIII.
„Fogyasztói
kultúra”
IX.
Értékrend és
gondolkodás
I.
1956. október 23 – án kitört a
forradalom. 1956. október 31 – én Moszkvában döntés született a forradalom
leveréséről. 1956. november 4 – én a szovjet csapatok hajnalban megtámadták az
alvó Budapestet. Szolnokon megalakult Kádár János vezetésével a szovjeteket
kiszolgáló ellenkormány, a Forradalmi Munkás – Paraszt Kormány. 1956. november
4. – 11. – e között utcai harcok folytak, a legerősebb fegyveres csoport a
Korvin – köz volt, azonban a forradalmat leverték.
II.
A Kádár – korszak az 1956 – os
forradalom leverésétől a rendszerváltásig tartó korszak. Helyreállították a
szocialista rendszerek alapvető jellemzőit, ugyanakkor lényeges változások is
történtek az állam és a lakosság viszonyában, amik a lakosságot arra
ösztönözték, hogy a jólétért cserébe tartsa magát távol a politikától.
III.
A mezőgazdasággal foglalkozók
aránya jelentősen csökkent. Az ipari munkások aránya is csökkenni kezdett.
Ezzel szemben a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy,
kultúra, oktatás, közigazgatás) folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma.
A korszak nagy vívmánya volt,
hogy jelentősen csökkent a szegénység. A Kádár – rendszerben emelkedett szinte
valamennyi civilizációs mutató: javultak a lakásviszonyok, 100 % - os lett a
társadalombiztosításban részesülők aránya, javult az iskolázottsági szint, stb.
IV.
A viszonylagos jólétnek azonban
ára volt. Elhanyagoltak egy sor, kevésbé fontosnak ítélt területet, mint
például a távközlés vagy az úthálózat fejlesztését. Ugyanakkor a nagyvonalú
szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú
következményekkel. Az életszínvonal emelkedésének árát nemcsak az állam fizette
meg, hanem az emberek is.
1960 és 1980 között a várható élettartam
ismét csökkent, különösen a középkorú férfiak halálozási arányai romlottak.
Nőtt a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok aránya a duplájára nőtt és
az alkoholisták száma is emelkedett.
V.
A ’70 – es években az alapfokú
oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte
legalább az általános iskola nyolc osztályát. Az egyetemi, illetve főiskolai
képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé
kerültünk.
VI.
A korszakban a családok élete is
jelentősen megváltozott: nőtt a válások száma. A gyerekszám folyamatosan
csökkent, az egy – két gyerekes családok váltak jellemzővé. Az állam
gyermekvállalást ösztönző intézkedései csak kis mértékben lassították a
születések csökkenését.
VII.
Jelentősen megváltozott a
szabadidő eltöltésének módja is. A társadalom változásai új szórakozási formák
kialakulását eredményezték. A sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát,
amelyet az 1950 – es években élvezett. A tömegsport fejlődése is elmaradt a
kívánttól.
VIII.
A magyar társadalomra a hatvanas
évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra. Az áhított
fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni. A
szocialista tömbön belül sokáig egyedinek számított, hogy Magyarországon gyártottak
farmernadrágot.
A nehezen beszerezhető nyugati
termékek (orkánkabát, nejlonharisnya, rágógumi, lemezek, kvarcórák,
zsebszámológépek, stb.) csempészet révén kerültek „forgalomba”.
IX.
A „marxista-leninista” ideológia
szerint a vallásnak fokozatosan el kellett volna halnia, azonban a ’70 – es
évek végén a népesség mintegy fele, a ’80 – as években pedig már több mint a
fele vallotta magát vallásosnak. Ugyanakkor az egyházak befolyása a mindennapi
életre csökkent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése