Tételek - Történelem

Történelem – 14. tétel

Mutassa be, miként valósultak meg a felvilágosult abszolutizmus elvei Mária Terézia és II. József uralkodói gyakorlatában!

Szempontok:

I.                   Felvilágosult abszolutizmus fogalma

II.                Mária Terézia uralkodásának körülményei, rendeletei

III.             II. József uralkodásának körülményei, rendeletei

I.

A felvilágosult abszolutizmus leginkább a közép- és kelet – európai monarchiákban jellemző, polgári jellegű reformokat bevezető bürokratikus kormányzati rendszer a 18. században. Lényege, hogy az uralkodók és tanácsadóik gazdasági, társadalmi és politikai reformokat vezettek be az országok korszerűsítése érdekében, a feudális rendszer lényegének megváltoztatása nélkül.

Poroszország – II. Frigyes, Oroszország – II. Nagy Katalin, Ausztria – Magyarország – Mária Terézia, II. József

II.

Mária Terézia 1740 – ben a Pragmatica Sanctio alapján örökölte a trónt, mégis háború indult az osztrák örökség megszerzéséért. II. Frigyes porosz király hadüzenet nélkül támadt a Habsburgokra, s az 1740 – 1748 között dúlt örökösödési háború során Ausztria elveszítette Sziléziát. Az 1741 – es országgyűlésen Mária Terézia segítségkérésére a magyar rendek 60 ezer fős sereget állítottak ki. A hétéves háborúban (1756 – 1763) Ausztria sikertelenül próbálta visszaszerezni Sziléziát.

A háborús kudarcok hatására nyilvánvalóvá vált, hogy reformokra van szükség, s miután a magyar rendek és a királynő közti viszonyban a nemesi adófizetés kérdése miatt törés állt be, 1756 után Mária Terézia rendeletekkel kormányzott.

Mária Teréziát a merkantilista gazdaságpolitika jellemezte. A merkantilizmus azonban Mária Terézia alatt kizárólag az örökös tartományok javára érvényesült.

Az 1754 - es vámrendelet kettős vámhatárt teremtett. Célja az állami bevételek növelése volt. A külső vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket. A belső vámhatár azonban Magyarországot és az örökös tartományokat választotta el. Így kialakult a birodalmi munkamegosztás: cseh, osztrák ipar + magyar mezőgazdaság. A munkamegosztás elmélyült, Magyarország ipara csupán lassan tudott fejlődni.

A hatalmas jobbágyterhek miatt Mária Terézia idején több jobbágyfelkelés bontakozott ki. Miután a jobbágykérdés rendezését a magyar rendi országgyűlés elutasította, a királynő e kérdést rendeleti úton szabályozta. Ezt a rendeletet 1767 - ben adták ki, melynek urbárium vagy úrbéri pátens volt a neve. Ebben részletesen szabályozták a földesuraknak járó szolgálatokat. A kilencedet évi egy aranyforintban, a robotot heti egy nap igás - vagy két nap kézi munkában szabták meg. Rögzítették a jobbágy jogait. Ennek következtében megszilárdult a telekrendszer, törvényes helyzet alakult ki a jobbágy és a földesúr közt. Illetve stabilabbá vált az állami adó.

Mária Terézia egyéb reformjai közt kiemelkedő a 1777 - es Ratio Educationis, mely a feloszlatott jezsuita rend vagyonából jelentősen átalakította az oktatást. Előírta, hogy a közoktatást az állam feladata ellenőrizni és irányítani, növelte az elemi népiskolák számát, előírta az oktatandó tananyagot, és hogy 6 és 12 éves kora között minden gyermek tanköteles. Ezáltal az oktatás állami felügyelet alá került és szervezettebbé vált.

III.

Mária Terézia uralma utolsó éveiben fiával közösen kormányozta birodalmát. A főherceg meg volt róla győződve, hogy az uralkodók számára elegendő, ha a józan ész parancsait követik. Úgy gondolta, hogy a vallás csak a nép számára fontos, mert visszatartja az alattvalókat a bűnöktől.
József 1780 - tól 1790 - ig állt a birodalom élén. II. József eszményképe az egységállam volt, melynek idealizált képét a korábban tett európai körutazásai során építette fel magában. Mérföldes léptekkel látott hozzá a reformokhoz, melyeknek legfőbb célja az lett, hogy az eltérő fejlettségű, nyelvű és alkotmányú országaiból szerves egészet, a Nyugat-európai példákhoz hasonló, korszerű birodalmat gyúrjon. Csak abszolutisztikus eszközöket ismert, így Magyarországon például meg sem koronáztatta magát, mert nem akart felesküdni a magyar rendek jogainak védelmére, hiszen tudta, hogy úgy sem fogja megtartani azokat. Mivel magyar korona nem került a fejére, az utókor  a kalapos király névvel ajándékozta meg. Alig 10 éves uralkodása alatt összesen 6 ezer rendeletet adott ki.

Egyházpolitikai rendeletei közé tartozik, hogy engedélyhez kötötte a pápai bullák kihirdetését. 1781 – ben kiadta a türelmi rendeletet, mellyel teljes polgári egyenlőséget és lelkiismereti szabadságot adott az evangélikusoknak, reformátusoknak és a görögkeleti vallásúaknak. Feloszlatta a nem tanítással, betegápolással vagy tudománnyal foglalkozó rendeket. Sajtórendeletében a cenzúra jogát kivette az egyház kezéből. Egyházellenessége miatt VI. Pius pápa 1782 - ben felkereste és kérte, hogy enyhítsen a szigoron. Ezt hívjuk „fordított Canossa - járás” – nak.

A birodalmat 13 körzetre, Magyarországot, mint a birodalom egyik körzetét, 10 kerületre osztotta, mellyel a megyei autonómiát próbálta visszaszorítani. Összevonta az országos főhivatalokat. Megszüntette a főispáni tisztséget. 1784 – ben nyelvrendelet: A birodalom hivatalos nyelve a német lett.

1785 – ös jobbágyrendeletében eltörölte a jobbágy elnevezést. Szabaddá vált a házasodás, munkavállalás, költözés, független bírósághoz fordulás. Így lazult a személyi függés, de nem törölte el az úrbéri viszonyokat.

II. József a rendeleteivel maga ellen hangolta a rendeket, heves nemesi ellenállás bontakozott ki, amelyet fokozott a sikertelen törökellenes háború. Csak egy szűk körű, reformokat támogató bázisa volt, a jozefinisták (felvilágosult rendiség + értelmiség). 1790 januárjában halálos ágyán a türelmi – és jobbágyrendelet kivételével visszavonta az összeset.

Történelem – 15. tétel

Mutassa be az 1848 –as forradalmi hullám hatását Magyarországra és a márciusi eseményeket! Milyen szerepet töltöttek be az áprilisi törvények a magyar polgári átalakulásban?

Szempontok:

I.                   Március eseményei

II.                Batthyány – kormány megalakulása

III.             Áprilisi törvények

I.

Az utolsó rendi országgyűlést 1847. november 12 - én nyitotta meg a király. A politikai erőviszonyoknak megfelelően csupán részeredményeket ért el az ellenzék: reformjavaslatai közül elfogadták az ősiség eltörlését, a házadó bevezetését, de nem sikerült keresztül vinni a közteherviselés és az örökváltság ügyét. A liberális nemesség egymaga nem tudta megoldani a válságot.

Európában az 1848. február 22 - én kirobbant párizsi forradalom elindította a „népek tavasza” - ként ismert forradalmi hullámot. 1848. március 1 - én Pozsonyba ért a hír a párizsi eseményekről, melynek hatására Kossuth Lajos március harmadikán újabb felirati javaslattal állt elő az alsótábla ülésén: javasolta például a közteherviselést, jobbágyfelszabadítást, népképviseleti parlamentet, felelős kormányzati rendszert. Az udvar az időhúzás taktikáját választotta, a nádort és a helytartót Bécsbe rendelték, így nem volt, aki a felsőház ülését összehívja. Március 13 - án Bécsben forradalom tört ki, ami megváltoztatta a magyarországi eseményeket is. Az udvar István nádort azonnal Pozsonyba küldte azzal az utasítással, hogy fogadtassa el főrendekkel is Kossuth javaslatát. Másnap Kossuth a küldöttség élén hajóval vitte Bécsbe az elfogadott feliratot.

Ezzel egy időben Pesten is felgyorsultak az események. A „márciusi ifjak” (Petőfi Sándor, Irinyi József, Vasvári Pál, Jókai Mór, Degré Alajos), mozgósítva az egyetemistákat, 15 - én a Landerer és Heckenast nyomdában a cenzúra engedélye nélkül kiadták a 12 pontot és a Nemzet dalt. A Nemzeti Múzeum előtt tömeggyűlést tartottak. A tömeg hatására Pest és Buda vezetése csatlakozott a megmozduláshoz. A Helytartótanács elfogadta és életbe léptette a követeléseket, valamint szabadlábra helyezte Táncsics Mihályt. Este a Nemzeti Színház a tiltott Bánk bán előadásával ünnepelte a forradalom győzelmét.

II.

A forradalom hírére az udvar meghátrált, s felruházta István főherceget, a nádort teljhatalommal. Ő 1848. március 17 – én kinevezte Batthyány Lajost Magyarország első felelős miniszterelnökévé. Az első független magyar kormány tagja volt gróf Széchenyi István (közmunka és közlekedésügy), Kossuth Lajos (pénzügy), Deák Ferenc (igazságügy), Mészáros Lázár (honvédelem), Szemere Bertalan (belügy), herceg Esterházy Pál (király személye körüli miniszter), Klauzál Gábor (földművelés, ipar és kereskedelemügy), Eötvös József (vallás és oktatásügy). A kormányban nem volt külügyminiszter. Március 28. - án az uralkodó be akarta olvasztani a had - és pénzügyet a birodalomba.

III.

Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott törvényeket V. Ferdinánd 1848. április 11 – én szentesítette. A törvények lerakták az új, polgári Magyarország alapjait.

A társadalom átalakulását eredményező legfontosabb törvénye az azonnali kötelező örökváltság volt. A törvény úgy rendelkezett, hogy a földbirtokosokat állami kármentesítés illeti meg, amit a volt kincstári birtokok eladásából fedeztek volna. Megszűntek az úrbéri terhek (például a robot), és az egyházi tizedet is eltörölték, a parasztság az úrbéres föld szabad tulajdonosa lett. Az úrbéres telek nélküli zsellérek megkapták a házukat és a körülötte levő telket, valamint megszüntették az úriszék intézményét. A sajtótörvény kaució fejében lehetővé tette a lapalapítást, eltörölte a cenzúrát. A katolikus vallás elveszette az államvallásjellegét a többi felekezettel szemben.

Törvénybe iktatták a népképviseletet, kiterjesztve a politikai jogokat a cenzusos (vagyoni és értelmi feltételekhez kötött) választójog megalkotásával. Az országgyűlés továbbra is két kamarás maradt és évenként ülésezett Pesten, a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány pedig neki tartozott felelősséggel. A kormány tagjai ellenjegyzési jogkörrel bírtak, vagyis az uralkodó bármely rendelete csak akkor vált érvényessé, ha azt a kormány valamelyik tagja ellenjegyezte.

Az áprilisi törvényekben az 1791 – es alkotmány szerint független Magyarország rendi, feudális viszonyait felváltotta egy polgári parlamentáris berendezkedés, de az Ausztriával kapcsolatos közjogi viszonya alapvetően nem változott meg. Magyarország a birodalmon belül helyezkedett el és a Pragmatica Sanctio kölcsönös védelmet írt elő, de a törvények miatt vita bontakozott ki közjogi kérdésben. Egy feudális államban a had-, pénz- és külügy az uralkodói jogkörhöz tartozott, a parlamentáris államban viszont a felelős kormány jogköre lett. Az udvar továbbra is igényt formált ezekre a tárcákra, áprilisban csak a helyzet adta kényszer miatt fogadta el az irányítás elvesztését, ezért később megkísérelte visszaszerezni ezeket.

Az áprilisi törvények legnagyobb hiányossága a nemzetiségi kérdés rendezetlensége volt. A Batthyány - kormány csak egy politikai nemzetet ismert el, a magyart. A nemzetiségek csak, mint egyén és nem, mint közösség gyakorolhatják a politikai jogokat. Nem kapták meg a nemzeti egyenjogúságot, amiért azok egyre hangosabban követelték az autonómiát. A kérdés rendezetlensége miatt a nemzetiségi vezetők inkább Béccsel szimpatizáltak.

Szintén rendezetlen problémaként jelentkezett az úrbéri viszonyok felszámolása során zsellérek ügye is. A törvény szerint a paraszt a korábban kezén lévő földdel rendelkezhet. A földesúri visszaélések következtében a majorságokból törvénytelenül kialakított jobbágytelkek, mivel ilyen a törvény szerint nem létezhettek, nem kerülhettek az ott élő és dolgozó volt jobbágyok kezére. Így ez a réteg nem jutott földhöz.

Nem intézkedtek továbbá a Nemzeti Bank létrehozásáról, és elhalasztották a zsidók teljes emancipációját.