Tételek - Történelem

Történelem – 11. tétel

Mutassa be, hogyan alakult ki és miként működött az alkotmányos monarchia Angliában!

Szempontok:

I.                   Stuartok politikája

II.                Polgárháború

III.             A dicsőséges forradalom, Jognyilatkozat

IV.             Alkotmányos monarchia

I.

Az alkotmányos monarchia lényege, hogy a király mellett országgyűlés működik, melynek hozzájárulása nélkül fontosabb államügyekben az uralkodó nem dönthet.

1603 – ban II. Erzsébet halálát követően a Stuart – dinasztia került hatalomra, I. Jakab lépett a trónra. Ő és fia, I. Károly függetleníteni kívánta a királyi hatalmat, a parlament mellőzésére törekedtek.

Angliában a Stuartok alatt felbomlik az egyensúly, ennek okai, hogy kevés az adóbevétel, mivel a nemesség nem egyezik bele az adóemelésbe, de az Erzsébet - kori adó már kevés, illetve a Stuartok katolikussága miatt vallási ellentétek alakulnak ki. Károly jövedelmei emelése érdekében monopóliumok árusításába kezdett, az ez ellen fellázadt polgárságnak a kálvinizmus tanai biztosították az eszmei támogatást.

A puritánok (angol kálvinisták) két irányzatra váltak szét. A presbiteriánusok teljes személyi – és vagyonbiztonságot kívántak, a papság hatalma helyett világi egyházfelügyelők fellépését sürgették. Az independensek független egyházközösségeket akartak. Önkormányzati elképzeléseik pedig nem csak egyházi, hanem politikai programot is jelentettek.

1628 – ban I. Károly kénytelen volt összehívni a parlamentet, benyújtotta a Jogok Kérvényét, amely elfogadásra is került. A király 1629 – től már nem hívta össze a parlamentet, azonban a skót felkelés leveréséhez pénzre volt szüksége, amit a végül 1640 tavaszán összehívott parlamenttől remélt. De miután a testület inkább jogokat követelt, két hét után feloszlatásra került. Ezt nevezzük „rövid parlamentnek”.

II.

A király a skót háború miatt 1640 novemberében újra összehívta az ezúttal „hosszú parlamentet”, amely kimondta, hogy jóváhagyása nélkül feloszthatatlan, így 1653 – ig együtt is maradt. A testület a parlamentnek felelős kormány megalakítását, szabad kereskedelmet és presbiteriánus egyházszervezet kiépítését követelte. A király le akarta tartóztatni a puritán vezetőket, ezért a parlament és a londoni tömeg szembefordult vele. Károly Észak – Angliába menekült, ahol hadsereg toborzásába kezdett. 1642 elején kitört a polgárháború.

Az abszolutizmus felszámolása után a parlament egysége felbomlott. A presbiteriánusok megegyezést kerestek az uralkodóval. Míg az independensek radikálisabbak voltak, kezükbe vették a forradalom irányítását, s 1643 – tól vezetőjük Oliver Cromwell lett. Új hadsereget teremtett, őket nevezték „vasbordájúaknak”. Maguk mellé állította a skótokat is, akik 400 ezer fontért cserébe kiadták a királyt.  1648 - ban Cromwell magához ragadta a hatalmat. Az independensek kizárták a presbiteriánus képviselőket a parlamentből, létrejött a 100 tagú „csonka parlament”, amely I. Károlyt 1649 – ben lefejeztette. Létrejött a köztársaság.

III.

Cromwell 1658 – as halála után visszahívták az angol trónra II. Károlyt azzal a feltétellel, hogy amnesztiát ad, biztosítja a vallásszabadságot, és a polgárháború alatt szerzett birtokokat meghagyja tulajdonosaiknál. Mivel mind ő, mind az utóda, II. Jakab a megállapodást megszegve egyre nyíltabban az abszolutizmusra tört, a parlament 1689 - ben Orániai Vilmost hívta meg a trónra. Minthogy minden számottevő erő Vilmos mellé állt, II. Jakab elmenekült. Mivel Orániai Vilmos vér nélkül került hatalomra, mindezt „dicsőséges forradalomnak” nevezzük.

Az alkotmányos monarchia alapelveit az 1689 - es Jognyilatkozatban foglalják össze. Ennek értelmében a törvények felfüggesztése a parlament hozzájárulása nélkül érvénytelen. Alkotmányos jogként kijelenti, hogy az alattvalóknak joguk van kérvényt benyújtani, s ezért nem üldözhetőek. Szabályozza a királyi hatalom és a parlament viszonyát. A törvény szerint a parlament hozzájárulása nélkül a király nem szedhet semmiféle jövedelmet és nem tarthat béke idején állandó hadsereget. Kimondja, hogy a parlamentet össze kell hívni a „törvények javítására”, de nem szabályozza a parlament működésének módját. Meghatározza, hogy 3 hatalmi ág van: a törvényhozó hatalom a parlament, a végrehajtó hatalom a kormány, az igazságszolgáltató pedig a bíróság. A parlament két kamarás (lordok háza, képviselőház). Lordok házába születési előjogok alapján lehet bekerülni, képviselő házba cenzusos választójog alapján. A parlamentnek joga van törvényt hozni, valamint a pénzügy és a hadsereg az ő kezében van. 2 párt működik: tory (konzervatív), whig (liberális). A kormányt a többségbe jutott párt tagjaiból a király nevezi ki, de a kormány a parlamentnek felelős (a király uralkodik, de nem kormányoz). Megfogalmazza az alapvető polgári jogokat: szólásszabadság, véleménynyilvánítás, gyülekezés, sajtó- és vallásszabadság.
Ettől kezdve Anglia alkotmányos monarchia, pontosabban alkotmányos királyság.

IV.

A dicsőséges forradalom után Angliában kiépül az alkotmányos monarchia. A király uralkodik, de nem kormányoz. A törvényhozás, az ország had – és pénzügyei a választott parlament hatáskörébe tartoznak. A kormány és a kormányfő a parlamentnek tartozik felelősséggel. A politikai élet jellemzője a parlamenti váltógazdálkodás: tory és whig párt küzdelme. A külpolitikai cél az európai egyensúly megtartása és a gyarmatbirodalom növelése.

1707 – ben unió Skóciával, majd 1801 – ben Írországgal, ezáltal alakul meg Nagy – Britannia.

Történelem – 12. tétel

Ismertesse az USA kialakulásának folyamatát! Mutassa be az USA alkotmánya alapján a demokratikus államrendszer működését!

Szempontok:

I.                   Gyarmatok létrejötte, viszonyuk Angliával

II.                Függetlenségi háború

III.             USA alkotmánya

I.

A 18. századra Észak Amerikában – Kanadától Floridáig – 13 angol gyarmat jött létre. Míg a déli gyarmatok királyi vagy magántulajdonban voltak, az északiak önkormányzattal rendelkező kolóniák. Ide először az Angliában üldözött puritánok települtek, akik I. Károly üldöztetése elől menekültek az 162O-as években (Mayflower hajó, megalapították Plymouth városát), magukkal hozták az önigazgatás és a szabad véleménynyilvánítás igényét. Északon a farmergazdálkodás vert gyökeret. A farmer tulajdonával szabadon rendelkezett. Délen a rabszolgákkal dolgoztató ültetvényes rendszer terjedt el. Megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása.

II.

Amerika a 18. század vége felé még mezőgazdasági jellegű, de északon ígéretes ipar is kibontakozott. Anglia észak - amerikai kolóniáit nyersanyagtermelő és árufelvevő piacoknak tekintette. Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat az amerikaiak törvénytelennek tekintették, mert a parlamentben nem volt képvise1őjük. Bojkottálták az angol árukat, az adók, illetékek fizetését pedig megtagadták. A kormány meghátrált, és visszavonta a sérelmezett vámokat, de fenntartotta az angol parlament adókivetési jogát. Ezt az elvet hirdette az egyedül meghagyott teavám. Az ellentétek nyílt összeütközéshez, majd függetlenségi harchoz vezettek.

1773 – ban a „bostoni teadélutánon” az amerikaiak a tengerbe szórták a Kelet – Indiai Társaság hajójának teaszállítmányát. Nagy – Britannia komoly tekintélyvesztés nélkül nem hagyhatta megtorlatlanul az eseményeket: Boston blokád alá vonása, helyi igazgatás korlátozása, nyugatra költözés tilalma.

1774 szeptemberében Philadelphiában összeült az amerikai gyarmatok első kongresszusa.

1775. árpilis 19 - én Lexingtonnál eldördült az első sortűz, és ezzel kitört a függetlenségi háború. A második kongresszuson George Washington vezetésével felállították a gyarmatok hadseregét.

1776. július 4 - én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, melyet Thomas Jefferson szerkesztett. Kinyilvánította a gyarmatok függetlenségét, az emberi szabadságjogokat és a képviseleti kormányzat szükségességét.

Az erőviszonyok az angoloknak kedveztek. Hatalmas seregük, flottájuk és korlátlan pénzügyi hitelük volt angoloknak. Az amerikaiak mindezekben szűkölködtek, és még a királyhű árulókkal is meg kellett küzdeniük. A patrióták forradalmi serege azonban nagy fölényben volt az angol sereggel szemben. Ügyesen alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját. A lakosságra mindenütt számíthattak. Bár az angolok bevették New Yorkot, amely a háború végéig a kezükön maradt, mégis az első jelentős győzelmet a felkelők aratták 1777 - ben, ahol Saratogánál fegyverletételre kényszeríttették az angolokat. A győzelem után Franciaország szövetséget kötött az Amerikai Egyesült Államokkal. A szövetséghez később csatlakozott Spanyolország, majd Hollandia is. Az amerikai hadsereg diadalmasan nyomult előre. 1781 - ben Yorktown mellett francia segítséggel Washington bekerítette és felszámolta az utolsó harcképes angol hadsereget. 1783 - ban a Versailles - ban megkötött békében Anglia kénytelen volt elismerni az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét.

III.

Az USA alkotmánya 1787 – ben született meg. Ez az első a hatalommegosztás elvén alapuló modern alkotmány.Az államforma elnöki típusú szövetségi köztársaság. A tagállamok sok tekintetben önállóak, saját kormányuk és törvényhozásuk van, azonban a szövetségi ügyek intézésére szövetségi kormányt hoztak létre, melynek élén az állam áll.

A végrehajtó hatalom irányítója az elnök, őt négyévente választják az elektorok, s egy személyben állam- és kormányfő, valamint a hadsereg főparancsnoka. Az elektorokat a lakosság választja meg. Az elnök nevez ki a hadseregben és bíróságban, valamint a minisztereket is.

A törvényhozás kétkamarás. A kongresszus felépítése: a szenátusban államonként két fő van jelen, a képviselőházban tagállamonként lakosságarányosan lehetnek. A képviselőház tagjait a lakosság választja meg, a szenátorokat a tagállamok törvényhozása. A kongresszus ellenőrzi az elnököt, megerősíti a főbíró kinevezését, valamint a bírósági jóváhagyás még a feladata.

A bírói hatalom a legfelsőbb bíróság kezében van, melynek élén az elnök által élethossziglan kinevezett főbíró áll. Ellenőrzi mind a kongresszust, mind az elnököt.