|
Szempontok:
I.
Az Európai
Unió létrejöttének folyamata
II.
Az Európai
Unió szervezete
I.
A 2. világháború után a nyugat –
európai államok rendezték ellentéteiket és fokozatosan létrehozták politikai és
gazdasági együttműködésük szervezeteit. Az együttműködés célja, hogy az
integrációban (=egységesítésben) részt vevő országok biztosítsák a tőke, a
munkaerő, a tudás, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását. Ennek
érdekében az egyes tagországok piacát védő vámokat felszámolják és egységes
gazdasági teret hoznak létre, hogy piacot teremtsenek, optimálisan
koncentrálják és felhasználják erőforrásaikat, és fokozzák versenyképességüket
a világgazdaságban.
Az integráció főbb állomásaként
az átfogó gazdasági együttműködés szándékával írta alá az NSZK, Franciaország,
Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg a római szerződést 1957 – ben.
Ezáltal létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK = Közös Piac). A
következő évtizedekben fokozatosan bővítették politikai és gazdasági
együttműködésüket. Ennek eredményeképpen, az EGK átalakulásával (1992
maastrichti szerződés) jött létre az Európai Unió.
Az Uniót pillérekre épülő modell
alapján képzelték el. Az 1. pillér a közös gazdaság- és valutapolitika. A 2.
pillér a közös kül- és biztonságpolitika. A 3. pillér a közös bel- és
igazságügyi együttműködés. Ezek a pillérek az integráció alapelvei.
Meg lett határozva az
együttműködés területei. Például az EU államai kereskedelmi kapcsolataikban nem
alkalmaznak vámokat. Bevezették az uniós állampolgárságot (azonos jogok minden
tagállam területén, szabad utazás, tanulás, korlátozásokkal munkavállalás). A
schengeni egyezmény alapján megszüntették a határellenőrzést (csak az övezet
külső határán). Új valuta került bevezetésre, 2002 – től az euro lett a közös
fizetőeszköz.
Az EGK – hoz, majd az EU – hoz
újabb államok csatlakoztak. Az 1990 – es évek végére már 15 tagja volt, 2004 –
ben pedig újabb 10 tag csatlakozott, többségében egykori szociáldemokrata államok,
Magyarország is. Jelenleg 27 tagállama van az Európai Uniónak.
II.
Az Európai Unión belül mintegy
1200 különféle bizottság, albizottság és munkacsoport működik. A döntések
előkészítését és végrehajtását mintegy 20 ezer nemzetközi tisztviselő („eurokrata”)
segíti. A legtöbb uniós intézmény Strasbourgban, Brüsszelben és Luxemburgban
működik. Az Európai Unió bonyolult rendszerében az Európai Bizottság tekinthető
az EU kormányának, az Európai Parlament pedig az EU parlamentjének, de egyik
sem rendelkezik olyan kiterjedt jogkörrel, mint egy nemzetállam kormánya és
parlamentje. Az Unió legfontosabb döntéseit az egyes tagállamok kormányai által
alkotott testületek, az Európai Tanács, illetve az Európai Unió Tanácsa
határozzák meg. Az EU intézményrendszere egyszerre nemzetek feletti és
kormányközi.
Hat legfontosabb intézménye van.
Az Európai Unió Tanácsa vagy más
néven a Miniszterek Tanácsa Brüsszelben működik. Tagjai a tagállamok
miniszterei. Legfontosabb funkciója a tagállamok érdekeinek európai szintű megjelenítése.
A közösségi politikára vonatkozó jogszabályokat önti végső formába. Döntéseit
az Európai Parlamenttel egyeztetve hozza. Évente mintegy száz hivatalos ülése
van. Az elnöki tisztet hat hónapon át egy – egy ország külügyminisztere tölti
be. A tagállamok eltérő számú szavazattal rendelkeznek a népességarányok
alapján (Magyarország 12).
Az Európai Tanács szintén
Brüsszelben található. Az EU állam- és kormányfőinek testülete. Az EU
legmagasabb szintű politikai irányadó szerve, a legjelentősebb politikai
döntések fóruma. Évente általában négyszer ülésezik. A Közösség és a politikai
együttműködés legfontosabb kérdésit itt tárgyalják. Az elnökség szerepét
félévente más – más tagállam tölti be.
Az Európai bizottság is
Brüsszelben van. Nemzetek feletti intézmény, az EU közös érdekét kell
képviselnie. 25 tagja független a nemzeti kormányoktól. Feladatai:
jogszabályokat kezdeményez, őrködik a közösségi jog, a szerződések betartása
felett, végrehajtja az uniós politikákat, kezeli a közösségi pénzügyeket.
Az Európai Parlament
Strasbourgban van. Az Unió polgárai által közvetlenül választott
képviselőtestület (5 évente, általános választójog alapján) működteti. A
mandátumok a tagországok népességének arányában oszlik meg (Magyarország 24). A
képviselők nem országok, hanem pártfrakciók vagy politikai csoportosulások
szerint különülnek el egymástól. Az EU Tanácsa mellett fokozatosan bővülő
szerepe van a jogalkotásban. Fontos funkciója az ellenőrzés, a közösségi
költségvetés és a zárszámadás jóváhagyása.
Az Európai Bíróság központja
Luxemburg. Az alapszerződés értelmezése és alkalmazása során felmerülő
jogvitákban dönt.
Az Európai Számvevőszék szintén
Luxemburgban található. Az Unió kiadásainak és bevételeinek, valamint ezek
célszerű felhasználásának ellenőrzése a feladata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése