Tételek - Történelem

A 7. tétel majd később jön, mert az idei anyag és még nem vettük.

Történelem – 8. tétel

Mutassa be Mátyás király uralkodói portréját intézkedései alapján! Bizonyítsa be, hogy Mátyás a központosított rendi monarchia megteremtésére tett kísérletet!

Szempontok:

I.                   Hatalomra kerülése

II.                A hatalom megszilárdítása

III.             Az államháztartás újjászervezése

IV.             Külpolitika

V.                Trónutódlás

VI.             Mátyás reneszánsz udvara

I.

Mátyás 1443 - ban Kolozsvárott született. A kornak megfelelő lovagi nevelést kapott, de emellett humanista szellemben egyház - és államjogot, művészeti ismereteket, orvostudományt és latint is tanult. Az 1456 - os nándorfehérvári diadal után pestisben elhunyt Hunyadi János. Az uralkodó, V. László csökkenteni akarta a Hunyadiak befolyását, ezért országos főkapitánynak rokonát, Cillei Ulrikot nevezte ki. A nándorfehérvári főkapitány Hunyadi László lett, aki az 1456 - os országgyűlésen megígérte, hogy a királyi várakat és jövedelmeket visszaszolgáltatja. Mikor a király és kísérete megérkezett Nándorfehérvárra a vár átvételére, Hunyadi László csak őket engedte be a várba, a kísérő sereg kívül maradt. A várban szóváltás történt Cillei Ulrik és Hunyadi László között, mire a Hunyadi - hívek lemészárolták Cilleit és a királyt fogságba ejtették. V. László Hunyadi Lászlónak adta apja megürült tisztségeit és megígérte, hogy nem áll bosszút. Később mindezt a szabadon engedett uralkodó megtorolta. A Garai nádor által Budára csalt Hunyadi testvéreket elfogták. Lászlót 1457 - ben kivégezték, Mátyást pedig V. László magával vitte fogolyként előbb Bécsbe, majd Prágába. Itt halt meg váratlanul 1457 őszén V. László. Még ugyanebben az évben megkezdődtek a harcok a megüresedett trónért.

Vitéz János váradi püspök megegyezett Podjebrád György cseh kormányzóval, hogy kiadatása fejében feleségül fogja venni Katalin nevű leányát. Közben Szilágyi Mihály - aki Hunyadi László halála után a Hunyadi párt élére került - és Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet a Garaiakkal egyezett meg. Megállapodásuk szerint hazahozzák Mátyást, és királlyá választják. Ennek fejében az új uralkodó nem áll bosszút, a Garaiak büntetlenséget kapnak, Garai megtartja a nádori tisztségét, és Mátyás feleségül veszi Garai Annát, Szilágyi Mihály pedig öt évig kormányzó lesz Mátyás mellett.

Így az 1458. január 24 - én megtartott királyválasztó országgyűlésen, ahová a Hunyadi - pártiak 15 ezer fegyveressel érkeztek, a még Prágában tartózkodó Mátyást királlyá választották. Megkoronázni nem tudták, mivel a korona III. Frigyesnél volt, de ünnepélyesen a királyi trónra ültették.

II.

Mátyás uralkodását a bárók hatalmának visszaszorításával kezdte. Garait megfosztotta a nádorságtól, Újlakit pedig erdélyi vajda tisztségétől. Szilágyi Mihály kormányzóságából sem kért. A lemondatott bárók helyére köznemesi híveit rakta. Garai a bárókkal szövetkezve III. Frigyes német - római császárt hívta meg a trónra – de közben meghalt Garai – így a Habsburgoknak nem volt fogadtatása. Mátyás és serege Körmendnél kiszorította az országból a Habsburg sereget. Megtörte a Felvidéken garázdálkodó huszita erőit is. 1463 - ban sikerült III. Frigyest békére kényszeríteni és a szent koronát tőle visszaszerezni. A Bécsújhelyen megkötött szerződés értelmében III. Frigyes elismeri Mátyást királynak, 80 ezer aranyért visszaadja a koronát, és ha fiú utód nélkül hal meg Mátyás, akkor a magyar trón a Habsburgokra száll.

A következő évben, 1464 - ben Székesfehérváron megkoronázták. Uralkodására az erős központosítás volt a jellemző.

III.

Mátyás esküt tett az 1351 - es törvényekre, de a koronázás után politikája megváltozott, egyre kevésbé vette figyelembe a nemesség és az egyház érdekeit.

Az 1460 - as évektől Mátyás államszervezeti reformjai csökkenteni próbálták a rendek szerepét. Királytól függő központosított hivatalokat hozott létre. Összevonta a titkos és a főkancelláriát. Átszervezte a bíróságok rendszerét és létrehozta a királyi személyes jelenlét bíróságát. Növelte a szakképzett hivatalnokok számát. Az államháztartás élére a bárói rangú főkincstartó helyett egyszerű származású kincstartót nevezett ki. 1467 – ben jövedelmei növelése érdekében reformot vezetett be: mivel a korábbi adók alól sok földesúr szerzett mentességet, az összes addigi adót eltörölte, illetve más néven vezette be. Ilyen például a kapuadó, melynek új neve királyi kincstár adója (füstpénz) lett, s most már nem telkenként, hanem háztartásonként kellet fizetni. Évente többször kivetette az egy forintos rendkívüli hadiadót. A harmincad vám koronavám néven jelent meg újra.

Az uralkodó évi jövedelme az államháztartás ujjászervezésével 500 – 750 ezer forint körül volt, azonban ennek jelentős részét a zsoldossereg és a végvárrendszer fenntartása emésztette fel. Mátyás zsoldosserege Fekete Sereg néven híresült el. Magvát cseh, lengyel, német zsoldosok adták, de voltak közöttük magyarok, délszlávok és románok is.

IV.

Külpolitikai téren Mátyás mindvégig megosztotta figyelmét a török veszély és a nyugati törekvései között. Ellenzéke folyton felrótta, hogy az uralkodó elhanyagolja a török elleni harcot, Mátyás ezzel szemben arra hivatkozott, hogy egyedül úgysem képes a török kiűzésére a Balkánról, ráadásul nem lát garanciát arra, hogy III. Frigyes nem támadja hátba, míg ő a déli területeken a török ellen harcol.

Támadás helyett inkább a déli védelmi rendszer minél teljesebb kiépítését tartotta fontosnak. Ezért 1463 - ban több hónapos ostrom után visszafoglalta Jajca várát, majd 1464 - ben Szrebeniket. A Zsigmond óta épülő végvárrendszer két, egymástól mintegy száz kilométerre húzódó végvárláncból állt. Mátyás a kettős végvárrendszerre támaszkodva folytatott aktív védekező politikát: Ha a török beütött, Mátyás ellencsapással válaszolt. Így történt 1474 - ben is, amikor a törökök betörtek a Temesközbe és Moldvába. Mátyás támadó hadjárattal válaszolt és 1476 - ban elfoglalta Szabácsot, Az utolsó jelentős török támadásra 1479 - ben került sor, mikor egy nagyobb sereg Erdélybe tört be. A kenyérmezei csatában a Kinizsi Pál és Báthory István által vezetett magyar sereg nagy győzelmet aratott.

Csehország nemcsak a területszerzés miatt volt fontos Mátyás számára, hanem ugródeszkát is jelentett egyben, hiszen a cseh korona választófejedelmi címmel járt a német birodalomban, és utat nyithatott a császári cím felé. A beavatkozásra az adta a lehetőséget, hogy 1466 - ban a pápa eretnekké nyilvánította Podjebrád György cseh királyt, mert engedélyezte országában a huszita áldozási módot. Mátyás pápai támogatással hadat indított 1468 - ban volt apósa ellen. (Felesége Podjebrád Katalin 1464-ben meghalt.) Mátyás elfoglalta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot. Bár a cseh katolikus főurak 1469 - ben Mátyást királlyá választották, de Csehországot nem tudta elfoglalni. 1471 - ben változott a helyzet, meghalt Podjebrád, akinek végakarata szerint a cseh rendek a lengyel Ulászlót választották királyukká, és III. Frigyes a koronával együtt járó választófejedelmi címet Ulászlónak adta. Mátyás erre haddal támadt III. Frigyesre, melynek eredményeként Frigyes elismerte Mátyás cseh trónigényét (1477), sőt beleegyezett 100 ezer forint hadisarc kifizetésébe is. Később Mátyás újra hadjáratot indított Frigyes ellen (1482), mert a császár nem egyenlítette ki tartozását és rá akarta kényszeríteni Frigyest, hogy ismerje el házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost törvényes utódjának, de Frigyes nem mondott le a magyar trónöröklés lehetőségéről. A hat évig tartó háborúban Mátyás 1485 - ben elfoglalta Bécset, ahová áthelyezte székhelyét és udvarát is, de a fő cél, a német - római császári cím megszerzése nem sikerül. 1486 - ban meghalt III. Frigyes, a német fejedelmek fiát, Miksát választották német királynak.

V.

Mátyásnak sem Katalintól, sem Beatrixtól nem született gyermeke. Ellenben egy bécsi polgárleánytól fia született. Mátyás megkezdte a trón előkészítését Corvin János számára: az ún. nádori törvényekben (1485) is fia utódlását kívánta megalapozni. A nemesekben látta fia támogatóit, ezért megerősítette helyzetüket a vármegyékben (1486). 1490. április 6 - án Bécsben meghalt Mátyás király, mielőtt a trónutódlás kérdését megnyugtatóan rendezte volna. Kijelölt örököse csak egyike volt a lehetséges jelölteknek. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról. Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, és II. Ulászlót választották utódjává. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete Sereget annak saját legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda csatában szórták szét. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak

VI.

Mátyás udvara a humanista műveltség egyik európai központja volt. Támogatta a művészeteket és a tudományokat. Budai palotája a reneszánsz kultúra központjává vált, ahova tömegesen érkeztek Itáliából a művészek, építészek, szobrászok, tudósok, írók. A reneszánsz stílusú építkezések szép példája Mátyás visegrádi nyári palotája, és a budai vár egyes részei.

Európa - hírű volt Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana, mely 2500 kötetből állt. Udvari történetírója Antonio Bonfini volt. Ebben az időben született meg a Budai Krónika, melynek szerzője Thuróczy János volt, aki a hun - magyar rokonságot hangsúlyozta. A tudósok társaságában érlelődött meg Mátyásban az elhatározás arra, hogy egyetemet alapítson. A pápai felhatalmazás birtokában 1467 - ben Pozsonyban nyitották meg az egyetem kapuit.

Történelem – 9. tétel

Mutassa be Széchenyi életútját és reformprogramjának elemeit!

Szempontok:

I.                   Reformkor ismertetése

II.                Széchenyi élete

III.             Kossuth és Széchenyi vitája

IV.             1848 – as forradalom után

V.                Gyakorlati tevékenységei

I.

A reformkoron az 1830 - tól (Széchenyi Hitel című művének megjelenése) az 1848 - ig tartó időszakot értjük.  Két fő problémakör köré csoportosíthatók a korszak fő teendői: a függetlenség kivívása és a polgári átalakulás kérdésköre. Ezeken belül rengeteg részfeladat határozható meg: a magyar nyelv hivatalossá tételének ügye, a Habsburgoktól való függetlenedés kérdése, nemzetiségi kérdés a történelmi Magyarország területén, Erdéllyel való kapcsolat jellege, a jobbágyfelszabadítás és a hozzá kapcsolódó örökváltság kérdése, a közteherviselés problémája, a népképviselet, demokratikus szabadságjogok, az ipar, mezőgazdaság kapitalizálódása.

Ekkor történtek az első lépések az átalakulás gazdasági feltételeinek megteremtése terén. A vezető szerepet a gyenge polgárság helyett a birtokos nemesség és a nemesi értelmiség vette át. A harc a reformországgyűléseken zajlott. A döntést gátolta a kétkamarás parlament nehézkes működése.

II.

Gróf Széchenyi István (1791 - 1860) Bécsben született, s jórészt idegen környezetben nevelkedett. Felmenői között számos, az országért tenni akaró, művelt arisztokratát ismerünk. Serdülőként belépett a hadseregbe és részt vett a napóleoni háborúk összecsapásaiban. A béke azonban lelassította előmenetelét, megcsömörlött a katonaélettől és otthagyta a katonai szolgálatot.
Még katonaként, Debrecenben ismerkedett meg a fiatal erdélyi arisztokratával, Wesselényi Miklós báróval (1796-1850). A Wesselényik hagyományai a rendi függetlenségi mozgalmakhoz kötődtek. Az ifjú arisztokraták barátságot kötöttek. Együtt járták be tanulmányi céllal Nyugat - Európát. A legendás barátságban a két fiatalember jelentős hatást gyakorolt egymásra. Széchenyi a nemzeti eszméhez és hagyományokhoz, míg Wesselényi a nyugati eszmeáramlatokhoz, főként a liberalizmushoz került közel.

A jómódú Széchenyi a későbbiekben beutazta szinte egész Európát. Megismerte a gazdasági és politikai fejlődés élén járó Angliát és a fejlődésben egyre inkább lemaradó Oszmán Birodalmat is. Felismerte, hogy a felemelkedés érdekében Magyarországnak reformokra van szüksége, és életcélját az ország fejlődéséért végzett munkában találta meg.
Első országos közszereplése az 1825 – 27 - es országgyűlés. Széchenyi felajánlotta 1 évi jövedelmét a magyar nyelv fejlesztésére, többek követték példáját, s így jött létre a Magyar Tudományos Akadémia.

Reformprogramját 3 egymást követő  és egymásra épülő művében fejtette ki: Hitel (1830), Világ (1831), Stádium (1833). Hitel c. művében a magyarországi mezőgazdaság aktuális problémáira keresi a választ. Alaptétele szerint a magyarországi birtokos szegényebb, mint birtokaihoz képest lehetne. Ennek oka, hogy a nemesi birtokok korszerűsítésre szorulnak. Ennek útjában áll a nemesi földbirtok hitelképtelensége. Ezért az elavult, a mezőgazdaság kapitalizálódását akadályozó jogszabályokat el kell törölni (ősiség törvénye). Ha forgalomképes birtokok lennének Magyarországon, számos további változást kellene bevezetni: A nem nemesek is birtokolhatnának földet. Fel kellene számolni a jobbágyrendszert, meg kéne szüntetni az elavult céh - rendszert. Javítani kellene az infrastruktúrát (szállítás, közlekedés).

Széchenyi elsősorban az arisztokráciát kívánta megnyerni, saját társrétegében látta a reformfolyamat vezetőit. Ebben csalódnia kellett, mivel az arisztokraták többsége nem volt érdekelt a megújításban és inkább a birtokos nemesség soraiban hatottak Széchenyi elgondolásai.

III.

A reformkor célkitűzéseinek megvalósítása felvetette az ezekhez vezető út, a módszerek megválasztásának kérdését is. A módszerekben, a bécsi udvarral szemben követett reformpolitika kérdésében nem volt egyetértés a reformok mellett elkötelezett jelentős személyiségek között sem. A reformerek között lévő mély világnézeti, politikai szakadék legmarkánsabban Kossuth és Széchenyi vitájában mutatkozott meg. Széchenyi, arisztokrata származású lévén, Magyarország felemelkedését saját osztálya, az arisztokrácia felemelésével együtt és vezetésével képzelte el. Ausztria és Magyarország történelmileg kialakult közösségét adottnak és megváltoztathatatlannak tekintette, élesen ellenezte a függetlenségi törekvéseket. Kossuth ezzel szemben független nemzeti államot akart, vagy legalábbis egy, a Habsburg birodalmon belüli gazdasági és politikai magyar különállást. A reformfolyamat társadalmi levezetésének kérdésében is ellentmondva Széchenyinek, azt hirdette, hogy a nemesség egyedül, az egész nemzet támogatása nélkül semmiképpen sem képes a modern, polgári hazát és ennek társadalmát megteremteni. Széchenyi, aki Wesselényivel ifjan kötött barátságát már régebben megszakította, Kossuthnak a Pesti Hírlapban publikált nézetei ellen a Kelet Népe című vitairat kiadásával tiltakozott. Az ország közvéleménye és a reformerek azonban ekkorra már Széchenyi reformjait kevesellték, s Kossuth mellé álltak. Széchenyi elszigetelődött, így azt a szellemi vezetői szerepet, amelyet az 1830 - as években még ő töltött be, az 1840 - es évektől már Kossuth vette át. A reformfolyamat fő csapásiránya radikálisabb formát öltött.

IV.

A márciusi forradalom után a Batthyány - kormányban Széchenyi közmunka - és közlekedésügyi miniszter lett. A forradalom balra tolódását növekvő aggodalommal szemlélte, az Akadémiát "revolutionárius klub"- nak nevezte. A bécsi kormány és a magyarság ellentéteinek kiéleződése idején lelki egyensúlya megbomlott, az összeütközés felidézéséért magát vádolta, és elborult lélekkel a Bécs melletti döblingi elmegyógyintézetbe vonult. Az önkényuralom alatt újra feltámadt munkakedve és egy nagy leleplező munkát írt a szabadságharcot vérbe fojtó osztrák uralom ellen, nem kímélve a kormányon levő minisztereket és magának a császárnak a személyét sem. A mű csak az Osztrák – Magyar Monarchia felbomlása után látott napvilágot, kiadója, Károlyi Árpád Nagy magyar szatírának nevezte el. Amikor Bach Sándor Rückblick című névtelenül kiadott röpiratában azt akarta a külföld előtt bebizonyítani, hogy kormányzása áldásos volt Magyarország polgárosodása, gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából, Széchenyi – ugyancsak névtelenül – válasz-röpirattal felelt, s kíméletlenül, szellemesen, szatirikusan, leleplezte az osztrák államminiszter hazug fejtegetését. A munka megírásakor a Nagy magyar szatíra anyagát is felhasználta. Döblingi magányában Széchenyi eljutott a szabadságharc megértéséig, mint ezt Diszharmónia és vakság című kéziratban maradt politikai írása tanúsítja. Az osztrák titkosrendőrség gyanút fogott az Ein Blick miatt (melynek sikere hozzájárult Bach bukásához) és házkutatást rendelt el Széchenyi döblingi betegszobájában, melyet gyakran kerestek fel az ellenzéki szellemű magyar főrangúak. A zaklatások és fenyegetések elől Széchenyi 1860. április 8 - án öngyilkosságba menekült. A halála alkalmával tartott gyászünnepélyek hazafias tüntetésekké váltak.

V.

Széchenyi a reformokat gyakorlati oldaláról fogta meg. 1827 - ben megalapította a Nemzeti Kaszinót. Ettől a különböző társadalmi osztályok együttműködésének elősegítését remélte. Még ugyanebben az évben létrehozta a Magyarországi Állattenyésztő Társaságot, kiadta a Lovakrul című könyvét és megszervezte a lóverseny ügyét. Az ő munkássága teremtette meg a Dunagőzhajózási Társaságot és az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet.

Rendkívüli akaraterejének köszönhetően indult meg a Tisza szabályozása és az Al – Duna hajózhatóvá tétele. Budát és Pestet igyekezett az ország egységes gazdasági és művelődési központjává tenni és ennek érdekében szorgalmazta a Lánchíd megépítését. (1841 - ben tette le Clark Ádám a Lánchíd alapkövét.)  Széchenyi Borismertető Társaságot alapított, életre keltette a Pesti Hengermalmot, az Első Hazai Takarékpénztárt, Selyemtenyésztő Egyesületet alapított és megvalósította a balatoni gőzhajózást is.